• facebook
  • soundcloud
  • youtube

Cikkek "album" címkével



Kritika: Borgia – Minden dalok vége (2012)

Borgia – Minden dalok vége (2012) A Borgia egy kunhegyesi zenekar 2010 év vége óta működik jelenlegi felállásában. A teljes történetük messzire vezet és igen szövevényes, nem is mennék bele mélyebben, viszont könnyű lenyomozni. A zene populáris rock néhol folk hatásokkal, meg funky, meg sok minden. Nem tudom, a zenekar hova sorolná magát, persze az a legjobb, ha sehova. A (szerintem tényleg) vicces című Bordadal elején egy kicsit levert a víz. Van a főtémában egy olyan billentyűhangzás, ami miatt külön örülünk, de nagyon sokan, hogy nem a nyolcvanas években járunk. Ha direkt van, akkor meg azért baj. Pedig ez egy jó dal. Az énektémák ízlésesek és változatosak. Szépen gördül az egész, a refrén kifejezetten izgalmas, bár a végén talán egyel lehetne kevesebb is, jó ha marad egy kis hiányérzet. A Megrakják című dal a Megrakják a tüzet című és kezdetű népdal átirata. Szép régi stílusú népdal ez, de nehéz belőle kihozni valamit azon kívül, ami. Ennek megfelelően a Borgia által bemutatott parafrázis legjobb része akkor kezdődik amikor elfordul az eredeti dallamtól. Egészen kellemes és szépen kidolgozott mai popzene hangulatos gitártémákkal. Az EP befejező, harmadik száma a Sámántangó. A szöveg a világvégéről szól. A jó hír, hogy nem értem teljesen és bízom benne, hogy én vagyok hozzá kevés. A világvége nagy általában eléggé titokzatos, mivel még nem volt, ha lesz, nem lesz szemtanú aki elmesélné, és persze nem lesz kinek. Hálás téma és 2012-ben aktuális volt, mivel találtunk egy kövön egy naptárt ami nincs meg végig. Nagy bajban voltunk tehát. Sajnos a mai egyházak világvégéi már csak a saját hívőik ijesztgetésére alkalmasak, de a maják bizonyára jobban tudták… Simán megér egy dalt. A címről biztosan nem csak nekem jut eszembe Tarr Béla szinte azonos (Sátántangó) című kerek 450 perces filmes kinyilatkoztatása, ami valójában a széthullásról szól, tehát van párhuzam. Nem éppen egyedi ez a dal, de zenei ötlet van benne, jól felépített, átgondolt darab. Csillog-villog, mindenhol van benne zene. -Kovács Balázs- Borgia honlap Borgia Facebook



Kritika: THREESOME – Rise of the Machines (2012)

THREESOME – Rise of the Machines (2012) A szolnoki THREESOME zenekar 2007-ben alakult, három alapító tagja Csík Gábor (ének, dob), Rivasz Gergő (gitár, sampler, szöveg) és Rocsa Róbert (basszusgitár) volt. Később a basszusgitárt Takács Olivér vette át, de ezen az egy tagcserén kívül azóta is változatlan felállásban űzik az ipart, ami ritkaságszámba megy itt Szolnokon. Tavaly jelent meg az első nagylemezük, Rise of the Machines címmel, ami stílusban a modern metálhoz és az alternatív rockzenéhez közelít, némi elektronikával fűszerezve. Kezdjük az elején. Sosem szerettem az intrókat, általában skip-elem is őket, de az Introduction dallamvilága teljesen megfogott. Tökéletes indítás, előrevetíti az egész lemez hangulatát, bár ennek ellenére egy kicsit még így is hosszúnak tartom. A vége egybeolvad a lemez nyitó dalával, a Spaceshift-tel, ami a korong egyik slágere. Majdnem az egész lemezre jellemzőek a jól eltalált dallamú refrének, mint ebben is, az egyszerű hangszerelés, és az ének dominanciája. Így következik sorban a Harbinger of Rain, a Hero, a Puppetshow, és a My Life, melyekről mind elmondható, hogy fogósak, dallamosak, az érdeklődést abszolút fenntartják. Az ének egyik jellegzetessége, hogy szóvégeknél, néha random helyeken „felugrik”, amitől kiszámíthatatlanabb a dallamvezetés, és az egyik meghatározó stíluselemét adja a THREESOME-nak. Ezután következik a lemez címadó dala, a Rise of the Machines. Egy szövegrészlettel indul a dal, ami a marslakók inváziójáról szóló 1953-mas The War of the Worlds című filmből származik. A dal maga a szöveg és a dallamvilág miatt is a Terminátor filmekre utal. Élőben egy nagyon ütős animációt szoktak kivetíteni ilyenkor, ami kicsit elvonja a figyelmet a produkcióról és magáról a zenekarról, de a mondanivaló annál jobban átjön. Az ezután következő Ghost című dal mintha ennek a folytatása lenne, hasonló a dallamvilága, de lassabb, szomorúbb, oldja a Rise of’ feszültségét. Kicsit olyan érzésem van tőle, mintha a háborúnak vége lenne, nyugalom van. Személyes kedvencem a Down with the Rainbow, aminek a hangszereléséről nekem egyből egy számítógépes játék ugrik be. Nem tudom eldönteni, hogy vidám vagy szomorú-e a dal, bármit bele lehet „érezni”. Véleményem szerint eddig tartott a lemez első fele. A The River-nél kezdődik a lemez keményebb, de unalmasabb fele is. Az ének lényegében marad a megszokott, a gitárokban érezhető a váltás, sokkal metálosabbak, kicsit tekerősebb témák vannak az eddigieknél. A Pliknot!-nál azt éreztem, hogy Gábornak a refrénnel volt némi gondja, hamiskás, nehézkes. A Wings of Ikaros is egy kicsit nekem erőltetett, egyhangú. Kicsit kitérnék a szövegekre. Elsőre nem is gondolná az ember, hogy mennyi…



Kritika: Gulyás Band – (2012) Elmúlt Kor

Gulyás Band – (2012) Elmúlt Kor A Gulyás Band a 2000-es évek elejétől aktív zenekar, a (szinte kötelezően) sok kezdeti tagcsere után -Szolnokon vagyunk, itt mindenki játszott már minden bandában, kis túlzással-, Juhász Tamás (ének) csatlakozását követően a csapat elnyerte mai formáját, arculatát. 2003-ban egy 12 dalos demóval jelentkeztek, mely törzsanyagát képzi a 2012-es, Elmúlt Kor c. nagylemezüknek. A korongon 20 tétel kapott helyet, ami így leírva indokolatlanul soknak tűnhet, viszont ez esetben egy zenekar munkásságát összefoglaló kiadványról beszélünk, ha úgy tetszik egy gyűjteményes lemezről, ezt ne feledjük! Ha sikerült jól értelmeznem az „Elmúlt Kor” lényegét, ez egy korszakot zár le a zenekar életében. A stílus adott: riffközpontú, egyszerű punkrock, magyar szöveggel, átlag két és fél perces trekkekbe foglalva. A szövegekre nem térek ki külön, hiszen aki hallott már magyar punk zenét, az ismeri a Gulyás Band életfilozófiáját és társadalmunk jelenségeiről alkotott véleményét. Nincs is ezzel semmi gond, pontosan azt hozzák, amit a stílus előír, mellébeszélés nélkül, nyersen az arcba, négysorokba szedve. Ami feltétlen kiemelendő, az a hangzás. Tekintve, hogy otthoni körülmények között, saját cuccokkal vették fel a srácok a témákat, eszméletlen jó, feszes atmoszférát sikerült felhúzni a dallamok köré! A gitárok szépen szólnak, jó ízléssel sikerült eltalálni a hangszínt, a dobhangzás kellően trú, de simán élvezhető, nem csak underground arcok számára, az ének pedig, hát külön sorokat érdemel: Tamás hangja egyszerre dühös és sértődött, olyannyira, hogy a szövegek tartalmi, lényegi mondanivalójának egydimenziósságát simán feljavítja a stílus, ahogyan megszólalnak azok a szavak, amiket egyébként már mindenki hallott minden sorrendben megzenésítve. A kellemesen alföldi attitűd iszonyat sokat dob a produkción! A Gulyás Band zenéjének alappillére a lendületes, energikus, egy tempóra ültetett, egyszerű odamondás. A gitártémák is ezt hivatottak kiszolgálni, nem tolakodnak az ember arcába, maradnak a háttérben a bevált recept szerint: 4 akkordos szövegtéma, refrén, nagyritkán bevillantva egy standard szólót is, ami mondjuk inkább egy pár másodperces dallamjáték, mintsem hathúros nagy-megfejtés. Nyilván, punk zene. Kedvenc, vagy kiemelendő dalom nincs a lemezről, az igazság az, hogy bár sokszor végigpörgött a lejátszómban mióta megjelent, de nem sikerült túl lennem azon a jelenségen, ami új lemez hallgatásakor szinte kivétel nélkül felüti a fejét nálam: a dalok egyformák. Ez az érzés legtöbbször, kellő számú hallgatás után elmúlik bennem, és szépen kikristályosodnak a dolgok, hogy melyek a legnagyobb dalok, és miből lett csak töltelék nóta. A ’12-es Gulyás lemez esetében ez a letisztulás nem következett be nálam, és igen valószínűnek tartom, hogy nem is fog: a…



Megjelent és letölthető! Szolnok Local Heroes válogatáslemezek- 2013

2011-ben jelent meg utoljára válogatáslemez a szolnokzene.hu gondozásában. Ez volt annak idején a “Szolnok Underground VOL. 1.”. Azóta eltelt némi idő, történt pár változás, de a koncepció változatlan maradt: rálátást szeretnénk nyújtani megyénk aktuális zenei fejleményeire. Firka megint előállt, ezúttal nem is egy, hanem két albumnyi, 33 dalt tartalmazó válogatásával. “Az első a “hagyományos” oldal, a második az extrém, amiben maximálisan underground hangokat találtok! Szolnok, UNITY! Csekkold a színteret, mutasd meg a haveroknak is!” (2013) Szolnok Local Heroes vol.2. – Claps For Caroline – Cojones – Csík & Rivasz – Ebony És Klájd – Füst A Szemben – Go4it – Gulyás Band – Ideglelés – In A Blaze – Mirodam – Narkolepszia – Over My Dawn – Redrum Sindicate – Show Me Regret – Skahigan – The Heartless Aisha – Ultraster LETÖLTÉS (2013) Szolnok Local Heroes -Extreme Edition – HiperÁnusz – Kex Forever – Pornogrind – Reach Out – Szarcsapat – Szecska Getto Hardcore – Tractorlockedbyfourtree LETÖLTÉS Köszönjük Firkának és mindenkinek aki segített! Tudjuk, hogy sok előadó nem került fel a válogatáslemezekre, ezt a következő “kiadványunkkal” hamarosan pótoljuk.



Megjelent a The Borgia első lemeze

A kunhegyesi The Borgia zenekar Adélok és Edék című albumával debütál. A lemez a RockinforM magazin áprilisi mellékleteként jelent meg. A zenekar egyedi alternatív/indie muzsikát játszik magyar népzenei és beatzenei ízekkel. Láthattátok-hallhattátok őket a II. Kelet Underground Tehetségkutató szolnoki elődöntőjén, ahol megpendítették kellemes muzsikájukat. További info: korábbi interjúnk a csapattal myspace/theborgia Adél a youtube-on



F.É.K. album – Ez Milyen Világ!

Mostanában “mindenki kritikaíró-lemezcsináló hangulatban van”. Szegecs barátunk küldte levélben a hírt, elkészült a F.É.K. albuma, amit meghallgathattok a zenekar myspace oldalán: https://myspace.com/fekzenekar/music/albums   Elmondása alapján van még pár simítás, de nagyjából késznek tekinthető. Nyugodtan írhattok kritikákat, a F.É.K. csapat kíváncsi a reakciókra. Ezennel fel is kérném azokat, akik hallották már játszani a zenekart (pl. a Tehetségqtatón), azok legyen szívesek pár véleménnyel, építő kritikával illetni a bandát és a korongot.

3 of 4
1234