• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube

Cikkek "2012" címkével

Kritika: Tigris – (2012) Maxi [EP]

KRITIKA

Tigris – 2012 Maxi

Mi az? Sárga, fekete és rengeteg zöld? Újra Tigris, igen. A szolnoki zenekar ugyan 2008 tájékán lehúzta a rolót, de 2011-ben mégis úgy döntöttek, folytatják, és fel is vettek összesen három dalt, és az elkészült lemezt előrelátóan „2012”-re keresztelték. Ez a megjelenés nem egyértelműen egy nagylemez előhírnöke, a Tigris spontán működik, nem a jövőnek él… Ezt úgy is fel lehetne fogni, hogy fogalmuk sincs, mit akarnak, de annyi biztos, hogy nem erőlködnek, így nem is lesz erőltetett, amit csinálnak. 

Kritika: Magor – (2009) Végig az úton [Wild Magazin mellékleteként 2012 újra megjelent]

KRITIKA
Magor – Végig az úton
2009
(Wild Magazin mellékleteként 2012-ben újra megjelent)

A zenekar minden egyes tagja magabiztosan, stabilan üli a szert. A Speck Roland csontig hatoló üvöltős éneke nagyon odavág! Amit mond, na az ki van mondva. Tovább erősíti az egyébként is példaértékű feszességet. Pont ez lenne az a szó, ha egy szóban kellene az egészet leírnom: feszesség. Nagyon sok erőteljes, igényes riff van a lemezen, de a Nem kell hogy félts című harmadik dal szóló előtti bridge témája ezek között is a legkomolyabb. 

Kritika: Fiktív – Loretta (2012)

KRITIKA

Fiktív – Loretta
2012

A zenekar 2004-ben alakult Szolnokon. Saját stílusmeghatározásukban a skandináv stoner rock/stoner metal vonalra helyezik magukat, ezen belül is a svéd Dozer-t említik egyik fő inspirátoruknak. Nos, ha teljesen őszinte akarok lenni, nekem ez így egy az egyben nem esett le. Annyi biztosan igaz, hogy nem az a lomhán menetelő blues alapokkal sokkoló zenéről beszélhetünk. A rock és a metal inkább a kiindulópont.
Nekem mondjuk a Shapat Terror hamarabb jut eszembe, mint a Dozer.
Ezért talán elsősorban az ének grunge jegyekkel átitatott hangulata a felelős. 

Kritika: SenoR – Demo (2012) + 5 dal

Ha meghallgatok egy új zenekart, óhatatlanul is megkérdezem magamtól: kiknek akarnak zenélni?
Mi a cél? Önkifejezés, hobbi, könnyebb csajozni, esetleg ismertség? Minél több ötlet, eredetiség, munka hallható, annál több az esély, hogy a zenekar nem csak az ismerősei körében arasson kétes sikert, hanem idegen embernek is tetsszen. Nos én teljesen idegen vagyok, ráadásul 35 éve Rockzenét hallgatok, no nézzük.

(Ez az 5 szám a “csomaggal” együtt érkezett, így most ezekkel kezdjük. szerk.)

Hallgatom a SenoR együttes Sodort a szél című számát. 

Kritika: Füst A Szemben (2012) EP

KRITIKA

Füst A Szemben EP
2012

A szolnoki négyes 2012-ben alakult, és hamar fel is rántották ezt a 4 tételes bemutatkozó anyagot, amin három saját dalt, és egy Stevie Wonder feldolgozást találtok. A stílus funky-blues-rock, de ez így nem ad teljes képet, hiszen számtalan ezekhez közeli alműfaj stílusjegyeit beépítették Mátéék az alapvető irányelvek tárházába. Az első anyag legalábbis erről árulkodik, határozottan kijelölték maguk előtt az utat. Kompromisszum megoldásokból, és a legjobb értelemben vett zenei szabadosságból építkező világot körítettek a jazzes elképzelések alapjaira, melyek magyar nyelven szólnak a hallgatósághoz. 

Kritika: Redrum Sindicate – Piszkos 12 (2012)

KRITIKA

Redrum Sindicate – Piszkos 12

A „REDRUM” szó Stephen King Ragyogás című könyvében tűnt fel, és Stanley Kubrick 1980-as filmváltozatának egy agyreszelő jelenetében Danny a főszereplő kisfiú 43-szor nyöszörgi el egymás után. Megfordítva MURDER.
Jelen esetben pedig egy 2010-ben alakult rap metal banda Szolnokról. Izgalmas műfaj volt ez a Stuck Mojo hőskorában. Később is jelen volt mindig valamilyen alakban a rap és a rock vagy metal keveredése, de ahogy korban haladtunk előre, teljesen elpopularizálódott a helyzet, erre jobb szó nincs csak káromkodás. 

1 of 5
12345