• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Robinzon Cirkusz, világszám!

Robinzon Cirkusz, világszám!

Mélyen Tisztelt Publikum!

Április 9-én szegezzék szemüket a TISZApART mozi porondjára, mert jön, ami még sosem volt: akasztott medve, dögös tavirózsa, egyboszorka, és még sokan mások- Taknyoserdő szülöttjei egy színpadon gyűlnek össze, hogy féktelen hangorgiában egyesüljenek!

 

Kiskorom óta masszív hányinger tör rám a „cirkusz”-szó hallatán. A letépett lábával verném el az összes bohócot, szánalom szorítja össze a torkomat a szoknyában szteppelő pudlik láttán, és mélyen együtt érzek a nagymacskákkal, akik „dugd fel az ostorod” –pillantással, torokmélyből hörögve küldik el az anyjába az állatszelidítő szadomacát…

De a Robinzon Cirkusz előadására a hozzám hasonlóan csinadrattallergiás egyének is bátran válthatnak jegyet: a formabontó, 100%-ban szókimondó,- és nyálmentes szórakozás garantált.

Robinzon Cirkusz

Tagok:

 FIN-Finta Zoltán (ének),
SPA-Spanyiel Péter (gitár),
SZER-Szeberényi Attila (bassz),
ZAJ-Zajácz András (dob)

Spanyiel Péter cirkuszalapító/igazgatóval többek között mindenféléről és erről-arról is beszélgettünk.

 A 9-i akció fedőneve „Kalamajka”. Mire számíthat a közönség?

Három banda egy este: A szolnoki UHC saját zenékkel (rock-punk), a gyöngyösi B.Z.T. rock feldolgozásokkal, mi a 2015 decemberében megjelent „Így jár minden málnatolvaj”- című  lemezünkkel jövünk a TISZApART moziba. Lemezkritika
Erre a zenei sokféleségre utal a „Kalamajka”-cím. A lemez megjelenése óta először lépünk fel Szolnokon, meg úgy általában bárhol. Lesz a szartól a repülőig minden. Aki szereti a meghökkentő, extrém humort, van affinitása a hülyeségre, az nem fog csalódni.

A CD-hez járó, illusztrált dalszövegeket tartalmazó kifestő-mesefüzetke a felnőtt gyermekeknek ígér szórakozást…Igen, pornográfia-mentes felnőttartalom. Készíteni akartunk egy meselemezt. A felnőttek épp úgy szeretik a mesét, ahogy a gyerekek, legfeljebb nem vallják be. Mindenki tud valamilyen mesehőssel azonosulni. Én írtam az alap történeteket, basszusgitárosunk pedig átalakította őket a végleges formájukba- polgárpukkasztó mesék, társadalomkritikával fűszerezve.

Polgárpukkasztási célzattal működtök?

Ez lett belőle. Nem akarunk mi bántani senkit, csak véleményt nyilvánítunk- persze normális keretek között. Az első két lemezünk stílusa alapján alter zenekarnak lettünk elkönyvelve, amit én nagyon nem akartam és a zenekar többi tagja is így volt ezzel. Alapvetően eklektikus rockzenét játszunk. Egy ortodox rockzene-hívő nem biztos, hogy értékelni fogja, amit csinálunk. Rétegzene ez, ami valószínűleg nem sűrűn kerül majd fel a rádiók lejátszási listájára, de ez nem is volt mindenáron célunk.

Különlegességetek, hogy egy kis színházat is adtok a zene mellé… Hogy jött a jelmez öltés ötlete?

Mi a gyakori színpadkép a koncerteken? A bandák zsíros hajjal, kinyúlt pólóban, farmergatyában-amiben megérkeztek a koncertre, és már jól átizzadták- játszanak. Semmi egyedi együttes azonosító. Nem kellene semmi extra- öltözzön akár nőnek, legyen rajta egy jól elhelyezett „fuck you”-felirat, vagy wc papír tekercs a nyakában, mindegy, csak legyen valami, ami egyénivé teszi a bandát és zenéjét.

Mi úgy gondoljuk, hogy a közönség ennél többet érdemel. Meg kell adni a tiszteletet azoknak, akik eljöttek, hogy megnézzenek minket. Ahogy anno egy osztályhangversenyre, meg általában ünnepi alkalomra kiöltözik az ember, megadja a módját- egy koncert nem egy ilyen különleges alkalom? Kis költségvetésű zenekarként nem tudunk minden szám után átöltözni, de szerettünk volna valami pluszt- ezért a jelmez. A cirkusz tele van érdekes karakterekkel, egy színes kavalkád. Mindenki tudja a saját korlátait, nem akar mindenki „majomkodni”, bohócnak, porondmesternek beöltözni, de megtaláltuk azt a jelmezt, amivel azonosulni tudunk. A beöltözés pedig egyfajta közös rituálé is, ezzel jön az adrenalin is, ráhangolódunk a fellépésre. Segítünk egymásnak- például hasznos egy segítő kéz, mikor valakit már sokadjára lő pofán a hózentróger, vagy egy segítő szem, hogy ellenőrizze, nem lóg-e szőrszál az orrból…

Hova és meddig tovább?

Amíg van témánk, ötletünk, addig megyünk tovább. Közösen ötletelünk a többiekkel, mindenki részt vesz az alkotó folyamatban. Szerencsére összhangban működünk. Szórakoztatni szeretnénk, nem világot megváltani. A mi zenénknek megvan az előnye, hogy nincs olyan fázisa, mikor már hülyén érzed magad a színpadon-hiszen ezt a fajta zenét húszévesen ugyanúgy lehet játszani, mint nyolcvanévesen. A  zenei életben gyakran előfordul, hogy valaki önmaga karikatúrájává válik, ha a műfaji korlátok miatt nem tudott megújulni, hanem ugyanazt nyomja, mint harminc éve. Nekünk ilyen korlátokkal nem kell szembenéznünk. És ami még lényeges, hogy humor kortalan műfaj.  Ha eljutnék oda, hogy kifogytam az ötletekből, tudnám kívülről nézni magam, és azt mondani, ideje abbahagyni. Ez az albumunk teljesen más és sokkal merészebb, mint az első kettő volt, még ezután derül ki, hogyan fogadja a közönség, hogy elfogadja-e. Még egy hosszabb út elején vagyunk. Szívesen lépnénk fel minél többször, színesebb koncertelemekben, performanszokban is gondolkodunk- egyhamar nem fenyeget az ötlethiány veszélye.

Oszd meg

Szólj hozzá