• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Portré: Fehér Géza

Portré: Fehér Géza


A komolyzenei kiruccanásaink után ideje kicsit könnyítenünk a dolgokon. Szolnokon és környékén van elég zenésztermés, ami arra vár, hogy learassuk. Következő alanyunk tehát Fehér Géza gitáros, zeneszerző. Különös pályaív az övé, tele a zenei kiteljesedés rögös útjára olyannyira jellemző kísérletezéssel.

1971-ben született Szolnokon. Nyolcéves korában klasszikus gitárra tervezték beíratni, de megijesztette a dolog. Nővérének köszönhetően ismerkedett meg a rockkal, és legközelebb már ő maga állt szülei elé, azzal a kéréssel, hogy gitározni szeretne. A hangszer azonban nem köszönt be az ajtón, azon logikusnak ám egyben abszurdnak is tűnő érvnek köszönhetően, hogy: „De hát te nem is tudsz gitározni!” 1987-ben egy kéthúros akusztikus gitárt nyúzott, majd a szebb napokat is látott Csehszlovákiából megérkezett az elektromos KGST gitárcsoda!

Az első komolyabb és egyben váratlan siker az Exit zenekarban érte, amely a 90-es évek egyik meghatározó thrash formációja volt. Az anyag Együtt a szeméttel! címen látott napvilágot 1991-ben. Az Exit zenei világa viszont nem állt túlságosan közel hősünk szívéhez, így egy év múlva otthagyta a brigádot. Ezután Crossroad néven alapított saját együttest. Szolnokon nagy népszerűségnek örvendett a banda.

A nagy változás jegyében beiratkozott az OSZK-ba ahol Tornóczky Ferencnél pallérozta tudását 4 teljes évig. Itt átértékelődtek benne az eddigi tapasztalatok. A jazz, mint mondja számára lila köd volt csupán olyan dolog, amit idős ízléshitlerek hallgatnak. Az első félév nagyon megviselte. Aztán megtörtént az áttörés, és bekerült a jazz tanszakra. Itt direkt kerülte az eddigi hatásokat – tehát a rockot – és a jazzbe burkolózott. Babos Gyula látta rajta ezt a saját hangja megtalálására indított furcsa kísérletet. Ez egy nehéz kettősség. Az ember egy ideig azt hiszi, hogy ura a hangszerének, és tudás van a birtokában, de mikor az idősebb mesterek által kitágul ez a hatalmas tér, a leghatározottabban tanulni vágyó alkat is megijed. Irdatlan mennyiségű információ árad be, amit nem elég csak megérteni. Alkalmazni is tudni kell, méghozzá valós időben. Ez a hosszú folyamat pedig nagyon is komplex. Tanára arra a törekedett, hogy zenében, és ne stílusokban gondolkodjon. A két világ ötvözetéből, a rock és a jazz fúziójából született meg Fehér Géza univerzuma. Ekkoriban keveset játszott aktív zenekarokban. 1999-ben lépett be a Szörp zenekarba. 2002-ben már a Hobo Blues Band-ben penget. A HBB-t végül négy társával együtt otthagyta. 2008-ban elkészítette saját szólólemezét a 6 számos Lost Piece-t, ami eddigi pályájának tökéletes szintézise.

Történetének legfőbb és legfontosabb eleme tehát a fúzió, az ismeretlennel való félelmetes kacérkodás, a tépelődés, hogy mik a határok? Mit szeretnék? Mit tudok, és mit nem? Mit jól, és mit rosszul? Kijavíthatóak-e ezek? És ha igen, mennyi esély van rá, hogy ki is tudom fejezni magam egy olyan hihetetlenül összetett nyelven, mint a zene? Fehér Gézának sikerült. Okuljunk rajta, és örüljünk.

Timúr

 

 

 

Oszd meg

Szólj hozzá