• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Portré: Darázs Árpád

Portré: Darázs Árpád

Darázs Árpád, a kiváló zenepedagógus, karnagy és karmester 1922. július 7-én született Jászberényben. Édesapja Darázs Árpád asztalos, édesanyja Klinkó Julianna. Szülőháza a Korcsolya u. 40. szám alatt állt, illetve áll, mind a mai napig. Gyermek- és diákéveit az Alföldön töltötte. Középiskolai tanulmányait a József Nádor Gimnáziumban (Lehel Vezér Gimnázium) végezte, zenei tehetségére már ekkortájt felfigyeltek. Az elbeszélések szerint például az ifjú Darázs Árpád a tanórák közti szünetekben gyakorta tartott rögtönzött próbát a diáktársaiból általa szervezett, alkalmi kórussal, pusztán önszorgalomból. Több évig énekelt a Palotásy Kórusban, és Bakki József, a kórus karnagya időnként rábízta az együttes vezénylését is. Ő biztatta az ifjú Darázs Árpádot arra is, hogy tehetségét kihasználva lépjen zenei pályára.

Felsőfokú tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Főiskolán folytatta. Az 1941/42-es tanévtől az 1943/44-es tanévig, az egyházzenei tanfolyamon, Bárdos Lajos tanítványa volt. 1944-ben egyházkarnagyi oklevelet kapott. Az 1944/45-ös tanévtől az 1945/46-os tanévig ugyanebben az intézményben a középiskolai ének-tanárképző tanfolyamra járt, ahol a vezető tanárok Ádám Jenő és Gárdonyi Zoltán voltak.
1942-től a jászberényi ifjúsági énekkar vezetője volt, a második világháború végét követően pedig a Jászberényi Állami Líceum és Tanítóképző Intézet ének-zenetanáraként dolgozott. Ezután visszakerült Budapestre, ahol többek között a Magyar Rádió és Televízió énekkarának irányítását vette kezébe. A jászberényi ismerősökkel és zenészekkel budapesti tartózkodása alatt is végig tartotta a kapcsolatot. 1956-ban azonban családjával együtt elhagyta Magyarországot, és az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt.

Darázs Árpád nem tétlenkedett azonban az Amerikáig vezető, hosszú és fárasztó úton sem, ugyanis hogy eredményesen teljen az utazás, kórust verbuvált a vele egy hajón tartózkodó emigránsokból, majd a New York-i Szabadság-szobor előtt, még a hajón, elénekelték az amerikai himnuszt, a Star Spangled Banner-t és a God Bless America kezdetű hazafias éneket. Ekkor Darázs Árpád talán még nem sejtette, hogy az új hazában, „az ígéret földjén” nehéz idők járnak majd rá és családjára.

Hogy megteremtse megélhetését, az ifjú Darázs eleinte szobafestőként, majd pincérként dolgozott. Szakmai pályafutásának első jelentős amerikai állomása a New York állambeli Farmingdale volt, ahol 1956 és 1966 között a Szent Kilián Fiúkórus és a Szent Kilián Férfikórus munkáját irányította a Szent Kilián Egyházközségben. A kórussal többek között meghívást kaptak a Lincoln Center megnyitó ünnepségére, ahol Leonard Bernstein vezényletével Mahler művében, az Ezrek szimfóniájában énekeltek.

Az amerikai fiatalokat Kodály nevelési módszerei szerint tanította, és hatalmas sikereket ért el vele, hiszen a metódus segítségével a fiúk bonyolult kottákat is könnyedén olvastak lapról. A későbbiekben Sight and Sound címmel tankönyvet is írt, amelyben a kodályi elveket és módszereket ültette át az amerikai környezetbe. Darázs 1961-66 között a Molloy Collage-ban, 1962-66 között pedig a Columbia University tanárképző fakultásán is tanított. Utóbbi helyen 1972-ben doktori fokozatot szerzett. 1966-ban lett a Dél-Karolina egyetem professzora, ahol nem sokkal kinevezése után megalapította az egyetem hangversenykórusát. A kórussal 1976-ban és 1980-ban eljutott Magyarországra is, ahol mindkét alkalommal első díjat nyert a debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen. Ezen kívül az együttes számos sikert könyvelhet el magának, valamint 1974-ben „Éneklő kezek. Kodály-öröksége” címmel közel félórás film is készült róla.

Darázs Árpád 1986. december 16.-án hunyt el Dél-Karolina állam fővárosában, Columbiában. Hatvannégy évesen végzett vele a leukémia. Utolsó hangversenyét, már nagybetegen, 1986. október 18-án adta a Carolina Coliseum-ban. Felesége, Darázs Piroska 2004-ben hunyt el, gyermekeik családjaikkal együtt jelenleg is az Egyesült Államokban élnek. Az Államokban Darázs Árpád nevét nagy szeretettel és tisztelettel őrzik, mi sem mutatja ezt jobban, mint például az 1987-ben megalakult, nevét viselő kórus, az a The Arpad Darazs Singers. Darázs egyébként Amerikában töltött évei alatt sem feledkezett meg szülőhazájáról, és továbbra is tartotta az otthoniakkal. Időről-időre hazalátogatott, ezen látogatásai alkalmával továbbra is figyelemmel kísérte, hogyan alakul szülővárosának zenei élete.
Élete és munkássága Magyarországon leginkább a rendszerváltás után, kilencvenes évek elején került a figyelem középpontjába. Jászberény Város Önkormányzata 1994-ben (poszthumusz) díszpolgári címmel tüntette ki a kiváló muzsikust, emlékét pedig két tábla őrzi. Az egyik emléktábla a Korcsolya utcai szülőház, a másik az egykori középiskola, a Lehel Vezér Gimnázium falán található.

Források:
Kis Henriett – A Kodály-módszer amerikai nagykövete, Kilencven éve született Darázs Árpád

Oszd meg

Szólj hozzá