• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube

ahol a zene megtalál

Klipp premier: Gulyás Band – Hé, Buzikám!

A szikes talaj hardcore zászlóshajója új mozgóképpel jelentkezik. A Proving Ground Pictures által készített klipp pár napja látott napvilágot a youtube-on és szépen pörög. A Van baj! című lemez egyik legnyersebb szerzeményéhez a dühös lakótelepi sétálás tematikája kiválóan passzol. A felesleges szócséplés és egyéb esztétikai fejtegetések helyett célszerű közvetlenül befogadni a jelzett tárgyat! Gulyás Band facebook

Koncertajánló: MagasFüvesPart III. (2018.08.10-11.)

Az EastFest ugyan véget ért, de a fesztiválszezon még tart. Jövő héten pénteken és szombaton a MICS fogja újra uralni Martfű városát. A szokásosan ingyenes két napos koncertsorozat péntek este indul a Korb Tamás Projekttel, amit 19:30-tól a zseniális Dying Minds követ. A fellépések két színpadon zajlanak. Az így létrejött kínálatnak köszönhetően bárhova is futunk majd kezünkben egy jéghideg kőbányaival garantáltan muzsika szó fogad. A kulturális eseménynek a Művelődési Központ és Könyvtár tágas és szabad tere biztosít mozgást! Facebook esemény MICS Ízelítő gyanánt íme néhány fellépő:

Premier: Vertigo – Kapj el!

Szöveges videóval jelentkezett a szolnoki Vertigo. A zenekar nagyon friss, de a fantázia ott van bennük. A grunge alapokra helyezett koszos és depresszív dalból jól kivehető a 90-es évek elején tapasztalt agresszió és létbizonytalanság, amit erősen megfejel az Alföldre is annyira jellemző idegbeteg remegés és szorongás. Nem is beszélve arról, hogy a napi politika úgy látszik megint beköltözik a próbatermekbe műfajtól függetlenül. Önzésnek ható műelemzés helyett pedig tapasztaljátok hát meg: Vertigo facebook

Időgép: Kritika: Tűzerő – (2013) Égig Emel [EP]

KRITIKA Tűzerő – Égig Emel [EP] 2013 Régebben is találkoztam már a névvel, hogy Tűzerő, de megmondom őszintén, utánuk keresni is lusta voltam sokáig. Azt hittem, ezzel a névvel itt egy újabb sablon-hevi-osszián, …és mekkorát tévedtem. Kövezzetek, megérdemlem, a bandanév sosem mérvadó, max irányjelző. Az együttes 4 éves múltra tekint vissza, 2009 áprilisában edződtek bandává a Zrínyis arcok, ezt követően egy nagylemez látott napvilágot Rock&Roll Szenvedély címen, majd kaptuk ezt az EP-t 5 dallal, 22 percben, ami az Égig Emel névre hallgat. Jókora evolúció van a muzsikában, ha egymás mellé teszem a két kiadványt, ami nem csak hangzásban, de zenei felépítésben is nyomon követhető. Az előző lemez megalapozta a továbbiakat, de több szempontból még útkeresésnek tudható be, elbillenhetett volna simán más felé is a dolog, de szerencsére nem így történt. Az Égig Emel EP No Silence munka, ezzel a ténymegállapítással azt hiszem kimerítően taglaltam is a minőséget: természetesen kifogástalan. Ez a ma már hál’ istennek egyre jobban alapkövetelménynek számító komoly megszólalás hihetetlen sokat hozzátesz a produkcióhoz, mert ha egy gyengébb stúdióba viszik a srácok ezt az anyagot, ne adj isten otthon veszik fel, hiába jók a témák, hiába fognak a riffek, nem emelkedne ki ilyen egyértelműen a hazai nu-heavy vonalból. Égig Emel EP! Csak, hogy tiszta legyen ez a szerencsétlen meghatározás: A Tűzerő power és heavymetal elemeken alapszik, de szakít az idejétmúlt hagyományokkal, a kötelező de kellemetlen stíluskövetelményekkel, mint unalomba fulladó, elnyújtott szólók, béna metálsikoly, stb. és lényegi mondandóját egy abszolút modern-metálba ültetve tálalja, egy nagyobb csipet aréna rock hangulattal (aréna rock értsd: pl. Nickelback). Ez az a fajta újonnan elővett, és újraértelmezett rockzene, ami 2013-ban sem ciki, sőt! Persze a szakmát nem újítja meg, egyértelmű; korszakalkotásról vagy stílusteremtésről szó sem esik, viszont amit kínál ez az EP, az egy olyan minőségi, átgondolt „sokadik”, hogy teljes mértékben megállja a helyét a színtér lehasználtsága ellenére is (ami véleményem szerint nagy szó), klasszikus, régi-metálosok figyelmébe is ajánlom! Ami megfogott továbbá, az a vokálok egyszerű, de tökéletes összhangja. Hangerőben, hangszínben, szólamban, mindenhogy. Kiváló énekessel van dolgunk, és nagyszerűen eltalált, ízléses témákkal, nincs túlvállalva semmi, és ez itt különösen jól áll a csapatnak. Követendő példa lehet ez sok feltörekvő metálformációnak, sok égő dologtól megkímélheti ez a mentalitás a zenekart. Dalszövegek passzolnak, vállalható, full macsó. Plusz jóság a sampler/billentyű sávok részéről, hogy nem tolakodóak, kiszolgálják a gitárokat annak rendje és módja szerint, telítenek, színesítenek, pontosan arra használták az elektronikát, amire való ebben a metálkörnyezetben. A…

Kritika: Rákosi – VI (2017)

Kritika: Rákosi – VI (2017)

A Rákosi talán az egyetlen olyan zenekar a magyar hardcore színtéren, akiknek a koncepciójában (bármennyire keresek is) nem találok semmiféle kivetnivalót. Sem pátoszos ál-művészkedést, sem kényszeresen felvett pózokat vagy mesterkéltséget. Ugyanazt a nyers, vérgeci muzsikát tolják lassan egy évtizede mindenféle kompromisszum és meghunyászkodás nélkül, amire napjainkban legalább olyannyira van szükség, mint egy falat kenyérre. A mezőtúri gyökerű zenekar a 2010-es évek elején alakult, az elmúlt nyolc évben pedig egészen pontosan hat hanganyaguk jelent meg. Öt ezek közül egyszerű római számozással, cím nélkül, egy pedig a Norms , a Diskobra és a Youth Violence zenekarokkal közös split anyagként, a rendkívül hangzatos Orbán Népe névre keresztelve. A legutóbbi lemez, mely a jól bevált koncepcióhoz igazodva a VI. címet viseli, tavaly nyáron látott napvilágot és 11 nyers, dühös, és villám gyors hardcore punk opuszt tartalmaz. Ezek közül talán az egyik legismertebb tétel a lemez egyik leghosszabb dalának számító, 1 perc 19 másodperces Introt követő Putyin című darab, melynek dalszövege igazán remek, a kilencvenes évek nyers őszinteségét idéző lenyomata a jelenkori közéleti viszonyoknak. “Putyinnak egy az egyben lefeküdt a kormány/Pesten a nyelvével baszta seggbe Orbán” – ordítja a mikofonba a gátőrből punkénekessé avanzsált Csoki, akiben már csak hangját és előadásmódját tekintve is olyan erő lakozik, hogy az ember simán el tudná róla képzelni, hogy egyetlen ütéssel megborítaná a megvadult medvét szőrén megülő ruszki kormányfőt. A lemez egészére egyébként alapvetően ez az energia és frusztráltség jellemző, azonban nem lehet nem észrevenni, hogy a szövegek kissé talán elszakadtak az eleinte néhány soros, nyers adomáktól és átgondoltabbak, kimunkáltabbak lettek. Míg az első lemezen olyan emlékezetes sorok záporoztak, mint a Pipő tragikus történetében elhangzó “egy gecibű’ nem lesz két gyerek” addig itt, ha nem is épp visszafogottabb, de árnyaltabb a megfogalmazás. Végeredménybe persze ez mit sem von le a produkció értékéből. A Rákosi alapvetően ugyanaz maradt, ami mindig is volt. Durva, nyers, őszinte és ösztönös hardcore a Jász-Kunság elszarusodott szívéből. VI by RÁKOSI

Koncertajánló: 9. Akikért a zene szól – Emlékkoncert

Július 6. és 7. között kilencedik alkalommal rendezik meg az Akikért a zene szól emlékkoncertet, melynek berkein belül az égbe távozott szolnoki zenészekről emlékeznek meg. A két napos esemény a Hild téren felállított három színpadon zajlik és a rocktól a jazzig széles műfaji paletta áll majd a látogatók rendelkezésére. Az Aba-Novák Kulturális Központ és László Béla által közösen szervezett koncertek mellett, szabadon megtekinthető relikvia kiállítás is lesz. Mivel nem volna illő kiemelni egyetlen zenekart sem, a részletes programokért olvassátok el a plakátot, illetve kövessétek az esemény facebook oldalát! Még van idő! Ami talán igazi kuriózum lesz az Ozone Mama. 9. Akikért a zene szól emlékkoncert facebook

Kritika: Terminátor 1 – MUIRBMAK (2018)

Kritika: Terminátor 1 – MUIRBMAK (2018)

A Terminátor 1 relatíve friss, mezőtúri d-beat formáció, olyan tagokkal, akiket a hazai hc-punk színtérben jártas arcoknak egészen biztosan nem kell bemutatni (többek közt ex-Coup de Grace, ex-RLO, Rákosi, stb.). Első demójuk tavaly novemberben jelent meg, hét számot tartalmazó EP-jük pedig idén februárban. A zenekar neve tökéletesen tükrözi azt az atmoszférát, melyet a nyers, monoton, és zajos d-beat ütemekre írott szövegek próbálnak átadni a hallgatónak. A sivár, lángba borult, pusztuló világ hangulatát, ami nem is annyira távoli, disztópikus jövőkép, sokkal inkább a fejünk felett pallosként lebegő, bármikor lecsapni készülő veszedelem. Az emberiség és a gépek végzetes, totális apokalipszist hozó győzelme a természet felett. A magyar hardcore egyik legütősebb bandájával, a Rákosival rokonítható projekt talán “nagy testvérénél” is nyersebb, egyszerűbb hangzást produkál. A három akkordos Intro úgy robban az arcunkba, mintha épp rossz kocsmaajtón nyitottunk volna be és egy szikkadt, csontos ököl kérdés nélkül törné szilánkosra az orrunkat. Az alig egy perces instrumentális nyitányt némi artikulálatlan üvöltés teszi igazán velőtrázóan suttyóvá, megágyazva ezzel a terepet a következő hat, már valamivel hosszabb, átlagosan másfél perc feletti játékidejű dalnak, melyek méltán idézik az olyan klasszikusok örökségét, mint a Discharge, a Discard, vagy egyéb, Dis– előtaggal megáldott, apokaliptikusan nyers hardcore-punk brigádok. A Rákosi-féle darálós hardcore-punkhoz szokott fülemnek minden pozitívuma ellenére azonban ez az anyag kissé monoton, repetitív és egybemosódó. A próbatermi hangzásból ítélve ez a műsor jóval nyersebb és ütősebb lehet élőben, így felvételen azonban az olyan számok, mint a 2 és fél perces Evakuálás -nem szeretnék kertelni- kifejezetten unalmasnak és laposak tűnnek, és több esetben számomra ezeket a tételeket a Gepárd és Csoki tüdejéből felváltva feltörő ordítás sem annyira tudja megmenteni. Alapvetően a nyers, beleszarós, elhangolt riffekre, háromakkordos témákra épülő d-beat nem jelent újdonságot a magyar színtéren, de a Terminátor 1-et a névválasztás és a szövegek nyilvánvalóan ebből fakadó koncepciója némileg képes az átlag fölé emelni. Azonban ez az anyag számomra félidőtől monotonná és lapossá válik, és valahogy nem tudja azt a szintet hozni, mint az ungarische d-beat egyik legerősebb projektje, a Diskobra, vagy épp a Rákosi, esetleg az egykori Puszta brutális, zajos ösztönhardcore-ja. Egyáltalán nem rossz, nyers, brutális, őszinte, azonban kissé lapos, és üthetne ez sokkal nagyobbat is, mint amekkorát most így, felvételen üt. MUIRBMAK by Terminátor 1

8 of 117
456789101112