• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube

ahol a zene megtalál

Premier: Vertigo – Miért maradnál?

Megint egy új számmal rukkolt elő a Vertigo. Nem rég két számot dobtak fel a youtube-ra, ahol a pszichedelikus oldalukat is megcsillantották. Most a Miért maradnál? című daluk akusztikus verziójába kagylózhattok bele. Nem csoda különben, hogy a zenekar műhelyében zajló munka sűrűn jár eredménnyel, hiszen hamarosan aktív koncertezésbe is kezdenek. Első lépésben rögtön 04.20-án hallhatjátok majd őket élőben a Sárga Sörözőben, a Road Runners, a Metálszervíz és a Loud ‘n’ Tube társaságában. Vertigo facebook HELLO Szolnok Feszt.

Kritika: Zuhatag – 5231 (1997)

Kritika: Zuhatag – 5231 (1997)

A fegyverneki Zuhatag zenekar 1996-ban alakult. Nevük alapján valamiféle alteros, dark-rock brigádnak gondoltam őket, nagyobb meglepetés azonban nem is érhetett volna, mikor 1997-es demójukat betettem a lejátszóba és megnyomtam a “play” gombot. Ez itt, kérem, dögös, tökös rock’n’ roll muzsika, rengeteg húzós, stoneres, néha pedig blues-os behatással, ráadásul az érdekesebb és kísérletezősebb formából. Napjainkban is több ilyen bevállalós zenekarra lenne szüksége a megyének, sokkal többre! Az eredetileg kazettán megjelent anyag öt számot tartalmaz, és rendkívül lokálpatrióta módon az 5231 címet viseli. Ez a rövidke számsor nem más ugyanis, mint a banda szülővárosának, Fegyverneknek az irányítószáma. A kazetta egy demohoz, valamint ahhoz képest is rendkívül profin, mai füllel is élvezhetően szólal meg, hogy 1997-es felvételről beszélünk. Nagyjából az éra olyan menő zenekaraihoz tudnám hasonlítani a bandát, mint a Sex Action, vagy a Sing Sing, azzal a különbséggel, hogy a Zuhatag utóbbinál jóval érettebb és komolyabb, a Szaszáék brigádja által képviselt kínos műmájerség pedig abszolút hiányzik belőlük. Nem is értem, miért nem lett népszerűbb ez a zenekar országszerte, hiszen hallani az anyagon, hogy jól átgondolt, profi zenészek által összerakott, és ráadásul érdekes produkcióról van szó. Az demótleginkább azoknak ajánlanám, akik kedvelik a kilencvenes évek mocskos rock’n’roll-jának hangulatát, azonban kevésbé tudják elviselni a stílus hazai húzónevei által árasztott görcsös Amerika-imitációt és gondosan megtervezett és begyakorolt pózokat. A Zuhatag nevéhez hűen lehengerlően jó és erőteljes muzsikát játszik, és sokkal inkább szerethető, mint azok a formációk, akik a hard rock divat lecsengésével ruhát cserélve átnyargaltak a gengszert stílusra, vagy épp a fejkendőiket megtartva beálltak a pop-ipar nyáltól csöpögő slágereket gyártó gépezete mögé.

Premier: Duplázik a Vertigo – Fiamnak+Hol a gyógyszer

Február 27-én duplázott a Vertigo. A szolnoki grunge ‘n’ roll kvartett kapásból két új dallal jelentkezett. Még mindig a demo érában járunk ugyan, de már határozottabban jobban szólnak a dalok, mint a régebbiek. A Fiamnak egy elképesztően pszichedelikus kompozíció, ami állítom versenyre kel az Acid Baby Jesus-szal is. A Hol a gyógyszer megidézi azokat a jó 80-as 90-es évekbeli kisvárosi kiábrándulást, ami egy olyan felhős és nyálkás napon, mint a mai, több mint kiváló. Várjuk már a studiólemezt! Vertigo facebook

Időgép: Mi legyen egy zenekar honlapján?

Ezt a cikket azért kezdtük el írni, mert rengeteg olyan amatőr zenekar honlapján böngészünk, ahol nem tükröződik a zenekar, sőt, a honlap kevésbé, vagy egyáltalán nem látja el a funkcióját. Először is azzal kezdeném, amihez nem kell grafikus véna, a tartalommal. Biográfia Minden valamit is magára adó zenekar, vagy előadó honlapján található egy biográfia, ami általában a komolyabb zenekaroknál E/3-ban (gy.k.: egyes szám harmadik személyben), vagy T/3-ban van megírva. Az olyan előadóknál, ahol inkább a bulizásra koncentrálnak és a közönséggel való kapcsolattartásra, ott tegeződve, E/1-ben, vagy T/1-ben szokták megosztani az információkat a nagyérdeművel. Mit is tartalmazzon ez a bio? A zenekar “születési évét”, a zenekar “székhelyét” (ez a korrekt koncertszervezőknek nem mindegy, amikor útiköltséget számolnak), a tagok nevét (és azt, hogy ki milyen hangszeren játszik), milyen eredményeket ért már el a zenekar (pl. sok koncert, tehetségkutató helyezés, demó, ep, lemezek), tagcseréket időrendben, milyen célt tűz ki maga elé a zenekar, milyen stílusban játszik, mennyi saját szerzeménnyel rendelkezik, mennyi feldolgozással, mennyi időt tesz ki a repertoár. Ezen kívül illene vizuálisan is beazonosítani a zenekart, tehát minimum egy logót, vagy egy fényképet rakjunk a fejlécbe is (az a legjobb, ha mindkettő van). A logót is letölthetővé kellene tenni, hogy amikor plakátokat terveznek, ne kelljen keresgélnie a plakát tervezőjének. Nagy felbontású bitképeket kell felrakni a logóról (.jpg, .gif, .png, .tif) és legörbézett vektorgrafikus formátumban is letölthetővé kell tenni (pl. .ai, .cdr, .pdf). Tagok A biográfián belül, vagy külön oldalon is kifejthetjük a tagok adatait. Mikor született, mióta zenél, mit hallgat, akármi más fontos infót felrakhatunk. A tagokról is jó lenne látni valami fotót, lehetőleg működés közben, mint a jó termékek, hiszen jobban beleéljük magunkat, ha hangszeres kép van az illetőről (ez utóbbi persze koncepció függvénye, hiszen egészen jó képeket lehet csinálni hangszer nélkül is). Ami fontos a fotókkal kapcsolatban, hogy mindenkiről ugyanolyan kép készüljön, ne legyen az egyik tag rózsaszín babaházzal, a másik meg romos gyárépületben, a harmadik meg koncert közben. Eddig már van egy Bio-nk, ezen belül a tagok leírásával, vagy egy Bio és egy Tagok menüpontunk, hogy a zenekarról és a tagokról is informálódhassunk. Mi kellhet még? A lehető legtöbb információt tegyük elérhetővé a zenekarunkról! Hírek Mindenképpen jó lenne, ha a zenekarral kapcsolatos újdonságoknak a főoldalt szentelnénk címlap címén. Amint felmegy valaki a honlapra, egyből látja majd, hogy mi történt mostanában a zenekarral. Ezzel üzenni is lehet, hiszen a sok friss tartalom arra utal, hogy a zenekar pörög, az egy-két éves…

Kritika: 1Life – Nincsen Kérdés (2019)

Kritika: 1Life – Nincsen Kérdés (2019)

Az év első hónapjának közepén látott napvilágot a szolnoki 1Life legújabb lemeze, ami a Nincsen Kérdés címre hallgat, és tíz számot tartalmaz. Az album rögtön a címadó dallal indít, melyre egy hangulatos image-klip is készült Papp Zsombor rendezésében, amit lejjebb tekerve akár meg is tekinthettek. Zeneileg a banda hozza a tőlük jól megszokott, rádióbarát alter-rock vonalat. Dallamos gitárzene, a nagyközönség számára is emészthetően torzított hangzással, néhol minimális szintetizátorbetétekkel. Számomra kissé vékony is ez a sound, a ritmusszekció például szólhatna jóval ütősebben, és a gitárok is lehetnének valamivel dögösebbek, vaskosabbak. De ettől függetlenül persze profin összerakott anyagról beszélünk, ami hangzásban és szövegek terén is egy egyaránt egységes képet alkot. Tömegek számára is könnyedén emészthető, és ha lenne benne valami nagyon apró plusz, amitől az ember azonnal felkapná rá a fejét, mondván “ez igen!”, na akkor egészen biztos, hogy a srácok sikerre lennének kárhoztatva. Az a plusz, ami kiemelné a bandát a hasonló zenekarok áradatából. Valami védjegy, valami egyedi megoldás, azonban hiába kerestem ezt az apró kis extrát, sajnos egyik dalban sem találtam olyat, amitől felállt volna a hátamon a szőr. Ettől függetlenül persze a Nincsen Kérdés egy kifejezetten élvezhető poplemez, akadnak rajta fogós dallamok, jó megoldások, és a hangzása is teljesen hallgatóbarát. A legerősebb daloknak talán a Kopog a Szív, illetve a Sötét Van című tételeket mondanám, előbbi kissé pörgősebb, kellemesen dallamos vokállal megtámogatott nóta, míg utóbbi lassabb, számomra kissé az ugyanezen a címen futó 30Y szám hangulatát idéző darab. Ha a jövőben kissé rágyúrnának a srácok arra, hogy kis egyedi dologgal jobban kiemelkedjenek a tömegből, és kicsit erősebben oda mernének csapni a hangszereiknek, akkor véleményem szerint borítékolható lenne a közönségsiker, de persze így sem rossz ez, sőt! A lemezről néhány dal hallgatható a zenekar Youtube profilján is, a teljes anyagot pedig a Spotify-on és az iTunes-on tudjátok elérni. A bandát a friss hírekért Facebookon és Instagramon is követni tudjátok.

Filmajánló: Hard Core Logo (1996)

A Hard Core Logo egy hazánkban kevésbé ismert, 1996-os kanadai ál-dokumentumfilm. Noel Barker író azonos című regénye alapján rendezte a leginkább Pontypool című zombifilmrjéről is ismert Bruce McDonald. Gyakorlatilag a punk szubkultúra Spinal Tap-je, ami a fiktív kanadai punk rock banda, a Hard Core Logo reunion turnéjának végigkövetésén keresztül mutatja be a punk szubkultúra valódi, drámai arcát. A Hard Core Logo a fegyveres merényletben életét vesztett fiktív kanadai punksztár, Bucky Haight emlékére szervezett fegyvertartás-ellenes emlékkoncerten kezdődik, ahol a filmnek a nevét kölcsönző zenekar sok év után újra a közönség elé lép. A koncert után a zenekarvezető Joe Dick unszolására a tagok úgy döntenek, hogy egy turné erejéig újból összeállnak és bejárják az országot. Meg is kezdődnek az előkészületek, majd a banda a nyakába veszi Kanadát, ám a dolgok cseppet sem mennek olyan könnyedén, mint ahogyan azt az ambiciózus frontember elképzelte. Az út során sötét titkokra derül fény, a tagok magánélete egytől egyig romba dől, és lehull a lepel Joe Dickvalódi motivációjáról, amit mégsem az egykori idolja és személyes mentora iránti tisztelet és megemlékezés vezérel. A Hard Core Logo-t gyakorta emlegetik a legjobb kanadai filmek egyikeként, egyáltalán nem véletlenül. A Hard Core Logo és a Spinal Tap közti óriási különbség ugyanis az, hogy míg utóbbi a főszereplő fiktív zenekar minden kínos pillanatával együtt egy szórakoztató vígjáték, addig jelen esetben a humoros körítés ellenére is egy igen komoly, drámai művet kapunk nézőként. A filmben ugyanis fény derül a kultikus punkzenekar tagjainak valódi arcára. Van itt kicsinyeskedés, ármánykodás, és felszínre törő indulatok is akadnak bőségesen. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Hard Core Logo egy igazi emberközeli tragikomédia, tévútra terelődött sorsokkal és rengeteg hangos, dögös punkmuzsikával, itt-ott elejtett, jól átgondolt és rendkívül szórakoztató poénokkal fűszerezve. A filmben a színészek mellett többek közt olyan punk-ikonok vendégszerepelnek, mint a Young Canadians-ből is ismert Art Bergmann, a D.O.A. frontembere, Joey Shithead, vagy a punk egyik atyjaként is számon tartott Joey Ramone. Érdekességképp pedig megemlíteném, hogy a kanadai pop-punk zenekar, a Billy Talent a Hard Core Logo fiktív zenekarának gitárosáról, Billy Tallent-ről kapta a nevét. Mivel a szívemhez igen közel áll a punk szubkultúra, nagy érdeklődéssel ültem neki a film megtekintésének, és hála Istennek, nem is kellett csalódnom. A Hard Core Logo kiválóan mutatja be a punk rock világának valódi arcát, a hangzatos szlogenekkel megspékelt, végső soron öncélú létezést és az ehhez párosuló, értelmetlen önpusztítást. A filmet egy 2001-es felmérés alapján 200 résztvevő szavazta meg a második legjobb…

6 of 118
2345678910