• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube

ahol a zene megtalál

Koncertbeszámoló: Motherfolker (2016.10.15.)


Október 15-én Martfűn kisebb csodában volt részem. Úgy éreztem magam, mint 10 évvel ezelőtt otthon, az ország másik szegletében. A MICS-ben az a szimpatikus, hogy árral szemben úszik, és ezt onnan is tudom, hogy eleget beszélgettem Dével erről. Azon kevés tömörülések közé tartoznak, akik nyitottak az új dolgokra és a diplomáciára. Zenekarcsere programunk keretében kaptunk meghívást a Motherfolker nevet viselő eseményre. A Művelődési Ház Északi termében zajlott az esemény. Az elnevezés közel áll az ókori görög mitológiához.  A portán ülő kisvárosi asszony vonásait hiába vizslattam még csak közeli rokonságot sem mutatott a Minotaurusszal. 

Filmajánló: Northern soul (2014)


John átlagos középosztálybeli angol család gyermeke. Kicsit magának és ütnivaló is egyben. A szülei elzavarják az Ifjúsági házba ahol egy srác olyat pörög egy olyan dalra, amilyet ő még sosem hallott. Megbabonázza ez a történés, és egy közös verekedés után Matt bevezeti a soul zene titkaiba. Johnnal megfordul a világ. Otthagyja az iskolát, a szüleit, és forradalmi hevületben dolgozni kezd, miközben bagolyként tengeti a napokat a 70-es évek közepén. A Northern Soul mozgalom tagjaiként Matt és John közös terve eljutni Amerikába, hogy a legkülönlegesebb és legfrissebb soul lemezekkel térjenek haza, hogy lemezlovasként hódíthassák meg Nagy-Britannia északi részét. 

Jászkunpunk Portré II. – A Panksapka


A szintén szolnoki Panksapka is megér egy értekezést. Ők tipikus példái az öreg motorosnak, annak a veteránnak, ami az idő bizonyos fokú elteltével csírázik ki igazán. Egy előző cikkben már beszéltünk a Tremensről, ami voltaképp az elődje a mostani formációnak. A Tremens a maga idejében egész profi volt, és nagyon jó feldolgozásokat játszottak. Bizonyítja azt, hogy a 90-es évek, a rendszerváltás utáni nagy örömről, és lehetőségekről szólt. Az emberek – így a punk zenekarok sem – akartak komoly témákat feszegetni. 

Időgép: Redrám “mádöfákin” szindikét

Manapság divat a stílusok ötvözése: a Beton ska-t rak a punkba, a Claps diszkót a metalcore-ba, és most valaki azzal bátorkodott, hogy metálba rappet rakjon. Bár ez nem egy új dolog: az underground egyik királyának, Fankadelinek is jelent meg ilyen zenei anyaga – igen kevés sikerrel. De ő vérbeli rapper, így méltán volt elutasító a hallgatósága a stílus iránt. A Redrum Sindicate más: ez nem rap, metálzene alá. Ez metál a javából – rappel…

Ez ki mo?

Kétségtelen, hogy az első számon sok múlik. 

Filmajánló: Sigur Rós – Heima (2007)


A Sigur Rós a világ amolyan ikszedik csodája. Izland csak úgy termeli magából a jobbnál jobb zenekarokat, akik valami teljesen sajátos zenei világot fedeztek fel maguknak. Nyoma sincs benne a rock and roll baromságnak, meg a többi huszadik századi közhelynek. Elementáris, éteri, békés és megnyugtató, miközben valahol a mennyek kapuját döngeti végtelenül emberszerű pulzálásával. 2007-2008 környékén a zenekar visszavonult szülőhazájába, hogy a világkörüli turnét egy otthon leadott koncertsorozattal zárják. Ennek az volt az egyik különlegessége, hogy a koncertek teljesen ingyenesen zajlottak, a másik, hogy egyiket sem hirdették meg. 

Kritika: Dream Combination – Self-titled (2014-2015)


A túrkevei Dream Combination eddig felfedezetlen vakfoltként állt a Szolnokzene.hu általam ismert világában, ám jó pár hete annak, hogy varázslatos módon rájuk bukkantam az internetnek nevezett csodának hála. Konkrét anyagot ugyan nem adott ki a „dallamos zúzos metált” játszó csapat, de a jutúb csatornájukon létrehoztak egy 5 dalból álló listát, ami ha jól sejtem reprezentációs jelleggel készült a nagyközönség számára. 4 saját dal, és 1 feldolgozás szerepel ezen a képzeletszülte hanghordozón, ami távolabb áll a leírtaktól, de voltak jó pillanatai. Először is le kell szögezzem, hogy kritikát abból a szempontból is nehéz írni, hogy az ember nyilván a saját zenei ízlése mentén gondolkodik. 

Testvérvárosaink zenéje: Eastwood, Anglia

Oh, Anglia! Az underground kultúra bölcsője, a Sex Pistols, a Beatles, a The Who, a Joy Division, és mindenek előtt a Stranglers csodálatos hazája. Hosszú oldalakon keresztül sorolhatnánk, milyen kiváló formációkkal gyarapította a ködös Albion az európai kultúra vaskos kultúrtörténeti enciklopédiáját, de legyen elég annyi, hogy az angol zenei kultúra nélkül ez az oldal sem működne olyan formában, ahogyan jelenleg működik.

Eastwood. Apró, ködös bányászváros Közép-Angliában, Notthinghamshire megye szívében, 18 ezer fős lakossággal. Első ránézésre tipikusan az a hely, ahol tágas zsákutcák mélyén, pedáns családi házak félszobáiban tömegesen tobzódnak a kisvárosi fiatalok, egyre csak arra várva, hogy végre történjen valami, és kitörjenek a szürke hétköznapok mindennapos fogságából. 

5 of 91
123456789