• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube

ahol a zene megtalál

Kritika: Dying Minds – Dying Minds (2016)


Édes jó hazánkban nincs túl nagy hagyománya az instrumentális zenének, de e tendenciát javítandó itt van nekünk a Dying Minds trió, akik vették a bátorságot és maguk alá teperve az összes konvenciót létrehozták saját hangfolyamokból álló buborékjukat. Ezen állításom, az augusztus 9-én debütált 8 tételből álló szellemi szerelemgyerek fogja bizonyítani. Lássuk, mit gügyög a csecsemő! Aki zenél, az tudja, hogy milyen nehéz összehozni egy instrumentális szerzeményt. Ennek a legfőbb oka, hogy az érdeklődést fent kell tartani. A közönség hozzá van szoktatva az énekes látványához, és az emberi hanghoz. 

Kritika: Robinzon Cirkusz – Lilöpig Fíling (2007)


Nem rég volt szerencsém fellépni a Barba Negra-ban, egy rakás rockdinoszaurusz társaságában. Elég viccesnek találtam, az artisjus-díjakkal táplálkozó szobrok körüli idejétmúlt imádatot, de hát ez van! Mire azt hinném, megszabadulok valamitől, újra szembe jön. Belépéskor a kezembe nyomtak a nem túlzottan intellektuális, mondhatni prehisztorikus biztiboyok két lemezt. Az egyik valami Edda-utánzat baromság, a másik viszont ha hiszitek ha nem, a Robinzon Cirkusz Liliöpig Fílingje volt 2007-ből! Emberi másik felemmel csak bámultuk a csodát. Fata morgana? Megtért a magyar rockzene? Mi történt? 

Filmajánló: Botrány az operában (1935)


Többen hátrahőkölnek a zakatoló gépek előtt. „Ez valami vicc?Lehet, hogy csak elgépelte!” Pedig nem. A Botrány az operában valóban 1935-ös film, de az évszám ne ijesszen meg. Mi már igaz, hogy hozzá vagyunk szokva a színes képhez, meg a csodálatos vágásokhoz, és a dvd extrákhoz, de így bő 81 távlatából azt kell mondjam, én igencsak meglepődtem ezen a Marx-mozin. Hősünk (Ricardo) szerelmes, ám a drága párját (Rosa) átviszik a tengeren túlra operaénekesnőnek. Ő jelentkezik tenornak, de nyilván elutasítják, és kész is az alaphelyzet. 

Időgép: Filmajánló: American Hardcore (2006)

A mai tizenévesek közül talán már kevesen tudják, de a hardcore egykoron többet jelentett annál, mint hogy csontváztestű, agyontetovált, méretes fültágítót viselő srácok kiabálnak a mikrofonba szerelmi csalódásokról és a felnőtté válás nehézségeiről. A hardcore egykoron brutális volt, nyers, agresszív, és mindenekfelett olyannyira gyors és torz, hogy egy jókora pöröj erejével vágott falhoz, vagy épp döngölt a földbe bárkit, akit felkészületlenül ért a belőle áradó harag és energia. A nyolcvanas évek Amerikájából a punk-rock vadhajtásaként kialakult, a Ramones-féle egyszerű, tingli-tangli dallamokat a végtelenségig gyorsító és brutalizáló zajos, dühös, minimalista srácok olyan agresszióval léptek fel a hétköznapi, szürke társadalom és annak mindennemű terméke ellen, hogy képtelenség lett volna elmenni mellettük szó nélkül. 

Interjú: Rongyszőnyeg


A Rongyszőnyeg egy régi-új zenekar Martfűről, akiknek most jelentek meg a bitang jó első lemezük. A kritika után bekukkantottunk a szellemi műhelybe is. Íme, hát a titkok.

Sz.Z.: A leírás szerint egy közel 10 éves történetről beszélünk. Mesélnétek a dolgok legelejéről?

Gergő: Mi még középiskolában ismertük meg egymást, akkoriban kezdtünk el foglalkozni először megzenésített versekkel. Mondhatjuk, hogy a zenekar alapítója Gabcsi. Ő szedett minket össze, ő választotta ki az első verseket és ő szervezte a verses délutánokat.

Gabcsi: Van egy középiskola Martfűn, valamikor, Fanni kivételével, mind odajártunk, ki ezért, ki azért. 

Könyvajánló: A Tangókirály – Kalmár Pál Regényes Élete (Saly Noémi)

Kalmár Pál munkásságával korábban, egy portrébejegyzés formájában ugyan már foglalkoztunk, akkor azonban az életútját feldolgozó monográfiáról csak említés esett, és nem képezte különösebb elemzés tárgyát. A közelmúltban azonban végre sikerült beszereznem a Tangókirály karrierével és regényes életével foglalkozó életrajzot, amiből nem csak róla, de pályatársairól, valamint a két világháború közti időszak éjszakai életéről is rengeteg új, érdekes információval sikerült gazdagodnom.

A mezőtúri születésű Kalmár Pált méltán tekinthetjük a XX. század egyik leghíresebb magyar dalénekesének, hiszen a két világháború között népszerűsége mondhatni az egekben szárnyalt. 

Elkezdődött a Szolnok Napja programsorozat

Ma este hivatalosan is elkezdődött a 2016-os Szolnok Napja programsorozat. Az eseményt a Belvárosi Nagytemplomban megrendezett Szent Hubertus Misével nyitották meg.

A hat nap alatt mindenki megtalálja a neki tetsző programokat. A város olyan különböző pontján lesznek megrendezve mint például a Tiszai Hajósok tere, a Hild tér, az Agóra köz vagy éppen az Indóház út.
Szeptember 2.-n délután 5 órától kezdődik a XXI. Szolnoki Regionális Katonazenekari Fesztivál, ahol többek között Hódmezővásárhelyről és Kaposvárról is érkeznek helyőrségi zenekarok. De a koncertek csak ezután fogják felpörgetni a szolnoki estét. 

5 of 90
123456789