• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube

ahol a zene megtalál

Koedukált intimtorna a Váróteremben

Nemrég még káosz és zűrzavar uralkodott az Intim Torna Illegál háza táján-
Kiss Sándor, ex- zenekarvezető önkényesen lecserélt maga körül mindenkit, és beharangozta az új Intim Torna megalakulását. Az átmeneti skizo-állapotban két azonos nevű együttes létezett párhuzamosan. De hamarosan tisztázódott: Csak egy ITI létezik, de az már Kiss nélkül.


Hiányát nem érezte a Váróterem közönsége, fülpezsdítő produkciót kaptunk
Dorogi Péter (ének, gitár)
Gálos Ádám (dob)
Nádasdi János (ütőhangszerek, rap)
És az új tag Bikali Sándor (basszusgitár) jóvoltából, akik az ITI eddig megjelent három albumának (Cirkusz (2010); Kísérlet (2012); Mindenkinek igaza van (2014) legjavát hozták el. 

Kritika: Panksapka – Kék osztriga (2000)


A szolnoki Panksapkát nem először rágjuk meg a szolnokzene hasábjain, de ilyen ez a történeti-esztétikai kutató és elemzőmunka. A 2000-ben megjelent Kék osztriga belopta magát a szívembe. A dalok egy részét hallhattuk már jobb minőségben a következő lemezen, de nekem mégis jobban tetszett ez a nyersebb, kopogósabb, tipikus 2000-es hangzásvilág. A Szállni kéne refrénjénél ránéztem az ágyon pihengető asszonypajtásra és azt mondtam: Én nem tudom miért, de nekem ez valamiért tetszik. Kurva jók a refrénjeik, de kivétel nélkül. 16 éves anyagról beszélünk, és még mindig működik. 

70 éves a Tisza Táncegyüttes

Az 1946-ban alakult néptáncegyüttes fennállásának 70 évfordulóját ünnepli rendezvénysorozatának záró eseményével, a Tiszaligeti Sportcsarnokban megrendezésre kerülő gálaműsorával. A rendezvény több, mint 100 volt és jelenlegi táncos és kíváló zenekarok közreműködésével valósul meg.

Magyarország legidősebb néptáncegyüttese. Nemzedékek hosszú sora táncolt és muzsikált már az együttesben, akiket összeköt a néptánc és a népzene páratlanul nagyszerű élménye. Ezt a hagyományörzést, és tradíciót új értékekkel történő gyarapításából fakadó élményt keresték már azok a középiskolás regős cserkészek is, akik 1946-ban tánccsoportot alkottak Szolnokon. Odaadó szorgalmuk, falujáró gyüjtőmunkájuk korán megteremtette az első szakmai sikereket is. 

Időgép: A Tehetségkutatóra bejutott zenekarok – VÉGEREDMÉNY

Összesítő táblázat

Nos, ami kisült, az nem pogácsa, annál inkább egy zeneileg igen eklektikus (mondjuk így: sokszínű), nagyszabású egésznapos koncertprogram, ami ugyebár március 20-án lesz az Ifiházban. (Bárcsak annyian fordulnának meg azon a napon a színházteremben, ahány közönségszavazat érkezett: 7575 :)

Néhány apró érdekesség: a 15 döntőbe jutott együttes/előadó közül mindössze egy, amelyik nem kapott értékelhető helyezést egyik „szakmai listán” sem. Ami azt jelenti, hogy a többi 14 pedig szerepel legalább egyen. (A rend kedvéért 5 együttes/előadó mind a három listán, és 7 pedig kettőn. 

Interjú: Rituális Rémtettek – Klacsán Gáborral beszélgettünk


A 90-es évek egyik üde színfoltja volt a jászberényi gyökerekkel is bíró Rituális Rémtettek. A zenekarról, az akkori érzésekről, és történelemről beszélgettünk Klacsán Gáborral.

Sz.Z.: Mikor és hol alakult az együttes? Mi a jászberényi vonatkozása a dolognak?

K.G.: 1988-ban, Nagykátán. Később több jászberényi taggal is bővült a zenekar.

Sz.Z.: Honnan ismerték egymást a zenésztársak? Volt előképzettségeket, vagy csak nekifutottatok a dolognak?

K.G.:  Egy baráti körből jöttek a zenészek, ez Nagykátán indult, Urbán „Laca” László dobos volt a zenekar életre hívója. A RR korai formációjának minden tagja amatőr muzsikus volt, később csatlakoztak a társasághoz komolyabb zenei tanulmányokkal bíró társak is. 

Kritika: Enola Gay – Búgós (1998)


Szinte hihetetlen, hogy egy 18 éves lemezt hallgatok. A 90-es évek azért még elevenen él a tudatomban, és ilyenkor jövök rá mindig, hogy milyen gyorsan telik az a rohadt idő. Ebbe a miliőbe dobott vissza egy kicsit az 1998-ban megjelent Búgos, ami az Enola Gay harmadik hanganyaga volt. Új dalok nem szerepelne rajta, hiszen a Képviselő bácsiról vettek fel újra nótákat az urak, ám a dolog pikantériája a mai szemmel is fasza hangzás, illetve az eredeti énekes Szuka leváltása. A helyére került Tóth Péter sokat dobott a hangzáson. 

Filmajánló: Buddy Holly története (1978)

Charles Hardin Holly a rock and roll egyik korai, mára kissé háttérbe szorult őseleme. A szegregáció éveiben fekete zenét játszó fehér fiatalok nem örvendtek nagy népszerűségnek, egyik oldalon sem. A fehér közösségek, különösen az idősebb nemzedékek a „dzsungelzene” ellen emelték fel hangjukat, mondván: megrontja fiaikat. A fekete közösségben szintén negatív visszhangot váltott ki azok után, hogy a Beach Boys egy az egyben lopta Chuck Berry zenéjét, vagy Elvis fekete előadók számaival emelkedett a királyságig. Holly egyfajta határmezsgyét képviselt, mély tisztelettel és a zene őszinte, egyszerű szeretetével. 

5 of 94
123456789