• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube

ahol a zene megtalál

Világsztár érkezik az East Fest-re!


2016 után újra hazánkba látogat a svéd dj és énekes BASSHUNTER!
2006 áprilisában, aláírta elsõ lemezszerzõdését a Warner Musickkal, s még az évben jelent meg első hivatalos albuma LOL címmel, mely a Laughing out loud rövidítéséből kapta a nevét. 2007-ben elkészítette az egykoron nagysikerű Boten Anna című számának feldolgozását Now You’re Gone címmel, mellyel meghódította az európai slágerlistákat, ami az Egyesült Királyságban az első helyen végzett, és rövidesen platinalemez lett a több, mint 300.000 megvásárolt lemezzel. Több, mint 2 hétig tanyázott a slágerlista élén. 

Állati Rock-est a Sárgában, a jótékonyság jegyében (2017. 04. 01.)

Április 1.-én végre jó ügyért bulizhattok, ugyanis ingyenes jótékonysági mulatság kerül megrendezésre a szolnoki Sárga Sörözőben! A helyszínen a Szolnok Városi Állatotthon Alapítvány segítségre szoruló négylábúit tudjátok segíteni adományaitokkal. A szervezők minden kedves érdeklődőt és segíteni vágyót szeretettel várnak, a kutya- és macskatápot, takarókat, pokrócokat, játékokat, esetleg az állatok számára szánt, szerény anyagi hozzájárulást egészen biztosan nem fogják visszautasítani!

Fellépők:
20:00 – Vertigo
21:00 – Magánterület
22:00 – FoltaHoldon

Hogy véletlenül se feledkezzetek meg a jó ügyért szerveződött buliról, IDE kattintva tudtok csatlakozni a Facebook-os eseményhez. 

Kritika: Effrontery – Seven Years of Agony (2017)

Seven Years of Agony címmel idén január végén látott napvilágot a martfűi illetőségű death metal banda, az Effrontery második nagylemeze, amely nyolc dalt tartalmaz, és digitális formátumban bárki számára ingyenesen elérhető.

A martfűi Effrontery igazi veterán csillagnak számít a magyar death metal hűvös, sötét, hullaszagú egén. Lassacskán ugyanis tizenhat éve annak, hogy megalakultak, és habár stúdióban rögzített hanganyaggal nagyon ritkán ajándékozzák meg rajongóikat (átlagolva öt évente egyszer), de azért azóta is töretlenül működnek.

A zene továbbra is a bandától megszkott, északi hatásokat hordozó, dallamos death metal, persze a dallamos jelzőt érdemes szabatosan értelmezni, ugyanis nem valamiféle szintetizátorfutamokkal telezsúfolt buziskodásról van szó, hanem kőkemény, hipergyors, darálós halálmetálról, ami földbe döngöl, mint egy ipari légkaplapács. 

Időgép: Koncertbeszámoló: „Deadshine’s Santapocalypse – Az utolsó koncert a földön” – 2012.12.22. Martfű, Művelődési ház

2012.12.21. Martfű, Művház – Koncertbeszámoló

A pénteki világvége után kicsit fáradtan, de annál nagyobb lelkesedéssel érkeztünk a „Deadshine’s Santapocalypse – Az utolsó koncert a földön” névre keresztelt martfűi bulira, ahol a Show Me Regret, a Bloom is off the Rose, a Dharma és az Orlok & The Rockin’ Ghouls tépte le a fejünket.

Mikor odaértünk, már ment a rákóczifalvai illetőségű Show Me Regret, de azért a lényegről nem maradtunk le.

Brutál post-hardcore-t nyomnak a srácok, és mint mindig, most is egy izmos koncertet hallhattunk tőlük. 

Krónika: Jászkunpunk III. – A 2000-es évek


(Jászkunpunkok a 2000-es évek elején)

A 2000-es évek egészen más miliőt hoztak magukkal, de hát ez így van rendjén. A világ felgyorsult és nyitottabb lett. 2006-ban nekünk is könnyebb volt punkolni a környéken, mint 1990-ben lehetett. A hangzás egységesebb lett, a zenekarok elkezdtek jobban hasonlítani egymásra. Kevésbé volt színes a felhozatal, és eluralkodott a profizmus. Hogy ez baj-e? Nézzük meg.

Az Enola Gay-ről már beszéltünk az előző cikkben, és azt ígértem, hogy munkásságuk további részét később fejtjük ki. 

Kritika: Fülemüle Presszó Tribün Bend – Evribadi szori plíz kamon (2011)


Gondoltad volna, hogy Szécsi Pálnak, Korda Györgynek, meg a többi hasonszőrnek létezik olyan formája, amit magadtól teszel be a lejátszóba? Mire leírtam ezt a mondatot, a lakótelepen felvisított egy varjú. Szörnyű ómen, de illik a pillanathoz. Mint az egy felháborodott humorérzék nélküli kommentelőnek adott állásfoglalásból kiderül, a Fülemüle célja e dalok rejtett igazságainak felszínre hozatala. A misszió pedig első osztályúra sikerült, hiszen valami köze azért van a jelenségnek a Robinzon Cirkuszhoz (ha jól okoskodom!) így a pihent agy, és a társadalmi-szellemi (gén)sebészet alanyai önként feküdtek fel a műtőasztalra. 

Kritika: Nottingham – Anno (1999)

A Nottingham zenekar 1991-ben alakult Szolnokon, első és egyetlen, Anno című nagylemezükkel pedig nyolc évvel később, 1999-ben örvendették meg a metálrajongó közönséget. Ezt 2001-ben még egy kislemez (Örökre) követte, ami a kezdetekkor tudtommal szintén nagylemeznek indult, azonban a munkálatai megszakadtak, és a tervezett dalokból végül mindössze öt került rögzítésre.

Az Anno című, szerzői kiadásban megjelent lemez összesen kilenc számot tartalmaz, azonban, mivel egy átlagos tétel hossza nagyjából meghaladja a négy percet, így a teljes játékidő épp fél perccel rövidebb háromnegyed óránál. 

2 of 93
123456