• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
NYERS különös-édes

NYERS különös-édes

NYERS

különös-édes

Április 9-én a költészeté volt a főszerep a szolnoki művésztelepen.

A Stáb:

Balogh Ádám író-költő, Jenei Gyula költő, Dian Robi zenész-énekes, Holló Eszter-Holló János dalok, HOLdNAP Irodalmi Műhely, Zelei Gábor színművész, Polgár Kristóf a Széchenyi István gimnázium tanulója, Sötétkamra Kontakt Improvizációs Műhely, Barhács Tamás és Barátai, Horváth Péter, Erdei Dávid, Varga Erik, Verebes György, Verebes-Nagy EditKolláth BettaNagy Éva Bernadett,  Milosits Dániel, Dinnyés József daltulajdonos, Váry Károly színművész, a CarpeDignem együttes és vállalkozó szellemű vendégek, kávé és ételkészítő, krumplipucoló egység, és a macskák, akik dögöny-célokra kínálták fel magukat, terápiás, nap,-és estfény emelő célzattal.

A szolnoki művésztelep közkedvelt nyári összművészeti fesztiválja, az ARTjáró mellett talán sikerül meghonosítani egy tavaszi irodalmi fesztivált is- ez is célja volt a NYERS-fedőnéven, április 9-én megrendezésre került költészetnapi programnak.

De a rendezvény főszervezőjének, Milosits Dánielnek legfőbb célja a közösségi élményteremtés volt. A vendégek, fellépők pozitív visszajelzései arról tanúskodnak, hogy fiatalabbakban és idősebbekben egyaránt megvan az igény a kulturális programokra, és hogy a költészetnek még mindig (és egyre inkább) van létjogosultsága.

Pozitív meglepetésként érte a szervezőket hogy mennyi embert lehet megmozgatni egy programmal, ami nem jár nagy csinnadrattával, nem áll mögötte milliós támogatás, se párt, se nyakig a tutiban trónoló fejesek, “csak” költészetrajongók  elszánt csapata. A telep vezetői a helyszín biztosításával, és csodálatosan hangulatos “szobaszínház- jellegű dekorációval, mások élelmiszerrel, itallal, kétkezi munkával, jelenlétükkel járultak hozzá a fesztivál sikeréhez. A krumpli, -és hagymapucoló stáb könnyesre röhögte magát, miközben a főszakács keze alá dolgoztak, hogy elkészülhessen az ünnepi étel, a koffeinisták jólétéről is folyamatosan gondoskodtak, szem nem maradt szárazon, homlok felhősen. Az esti tábortűz nem csak macskát-bogarat vonzott, többgenerációs élményelemként funkcionált. Volt sírás, nevetés, kapatos gajdolás, sztorizgatás, barátkozás, búcsú és találkozás.

A programok és események pedig kivilágostól szinte kivirradtig zajlottak.

A meseolvasást nem csak kicsik de nagyobbak és túlkorosak (pl. én) is örömmel hallgatták- a földön szétszórt ülőpárnák teremtettek igazi kuckó-hangulatot.

Polgár Kristóf felolvasása közben elgondolkoztam, hogy honnan ez a tartás, tudatosság, és póztalan elegancia egy tizenévesben.

(Konklúzió: Veszélyes dolog könyvet olvasni a telefon bizgetése, helyett- olyan káros mellékhatásai lehetnek, mint gondolatok, vélemény, fantázia és tehetség kibontakozásának eredményeként kialakuló EMBER a nyálcsorgató “LOL-ZOMBI”- lét helyet…) A legtöbb fellépő zenekísérettel adta elő mások, vagy saját verseit, a legkülönbözőbb stílusokban, egyik ámulatból és hangulatból a másikba merítve a közönséget.

Váry Károly színművész előadása egyszerre facsarta-simogatta a szíveket; Zelei Gábor és Misa doki fellépése után nem egy a meghatottságtól pityergő-ténfergő emberbe botlottam a telep legkülönbözőbb zugaiban; Balogh Ádám nap-címadó verseskötet (NYERS) bemutatója visszahozta a gyerekkoromat, ismeretlen-ismerős emlékképeket idézett elő, a Carpedignem, Holló Eszter és Holló János elringatott-felrázott…

És nem sorolok fel mindenkit, minden hangulatot, érzést, amit átéltem, mert bár szavakból sosem fogyok ki, remélem, hogy ennyi is elég az élményidézésből ahhoz, hogy e sorok olvasóját közelebb vigye az irodalomhoz, költészethez, a felolvasóestek és irodalmi kávéházak világához. Hogy felébredjen benne- ha eddig aludt- az igény, kíváncsiság, lelkesedés a szóvarázslat iránt. Ez fehér mágia, amivel lelket gyógyítani, életet szépíteni, gyászt könnyíteni, nevettetni, vidítani, meghatni, feszültséget oldani, állóvizet-lelket felkavarni lehet-

Mert verssel-prózával az is elmondható, az is felszínre hozható, amiről fáj beszélni. Amiről nem lehet. És minden leírt szóval egyre könnyebb a szív. És katarzis mindig van, ha megoldás, mindenre, nem is…

Mind, akik ott voltak, bíznak benne, hogy az érték, – és élményteremtő, közösségformáló szándék pozitív következményeként a NYERS, és még sok hasonló program meghonosodhat- teret nyerhet Szolnokon.

Oszd meg

Szólj hozzá