• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Krónika: Jászkunpunk III. – A 2000-es évek

Krónika: Jászkunpunk III. – A 2000-es évek


(Jászkunpunkok a 2000-es évek elején)

A 2000-es évek egészen más miliőt hoztak magukkal, de hát ez így van rendjén. A világ felgyorsult és nyitottabb lett. 2006-ban nekünk is könnyebb volt punkolni a környéken, mint 1990-ben lehetett. A hangzás egységesebb lett, a zenekarok elkezdtek jobban hasonlítani egymásra. Kevésbé volt színes a felhozatal, és eluralkodott a profizmus. Hogy ez baj-e? Nézzük meg.

Az Enola Gay-ről már beszéltünk az előző cikkben, és azt ígértem, hogy munkásságuk további részét később fejtjük ki.

Mivel a 2000-es években járunk, én egyből az Ellenség kell lemezre ugranék. Profi hangzás, az énekes is új, de a zenei összképnek jót tett a változás. Már nem olyan nyersek, mint ’96-ban voltak, de a profizmus ellenére is maradt benne elég spiritusz és vagányság. Közhelynek is tekinthetnénk az Ellenség kell-t, de 2003-ban ez kurva nívós anyag lehetett. Nekem nagyon bejött az album címadó nótája, tempós, jó sodrású kompozíció. A Nincs gond ska-s alapja után megboldogult punkkorszakom melankóliája jutott eszembe. A Police and thieves feldolgozás is jól sikerült, bár nem tudom, hogy a Clash vagy a Junior Marvin-féle volt-e a kiindulási pont, de az ötös eredményt tekintve tök mindegy! Summa summarum, ez egy bitang jó lemez, ami ma is megállja a helyét a dallamos punkvonalon.

Mókárok:

2007-ben alakult jászárokszállási csapat. A tagság:

Csikós József – ének

Csorba Lajos – gitár és vokál

Dósa Róbert – basszusgitár

Gyenes Sándor – dob

Én már a névnél leragadtam a kifejezés pozitív értelmében. A mókár helyi tájszó, és lényegében a mumus megfelelője. Ennek szellemében a zenekar is igen csibészes. 2009-ben hoztak ki egy EP-t deMókárcia címmel. Mit ne mondjak! Súlyos anyag, a szellemesebb fajtából. Személyes kedvencem a Jehovás: „Szomszédban a Kovács Pisti szcientológus\ kolléganőm az Erzsike gyülekezetbe jár\ fetrengenek a parkettán \ meg mesterkurzusra járnak\”. Egyszóval az alanyi költő rávert a korabeli átlagra. Szerethető, de vigyázzatok vele, mert „gumilövedék lehet a kenyérben”!

Beton:

2007-ben alapított öttagú táncegyüttes egyenesen Szolnokról, ex-Panksapka tagokkal. Eklektikus muzsika az övék, és ami habcsók az egészben az a billentyű. A punk energiája dolgozik oda bent, de a rock and rollos fűszer sem marad el. Ami különösen fasza az a sok ska betét. Abban az időben ez nagyon ment. Úgy is mondhatnám, ezek a táncolható részek, utána meg nyugodtan leverhetjük egymást a színpad előtt. A dalszövegek ugyan semmi extrát nem tartalmaznak, de az ilyen megszólalású zenekaroknál talán nem is baj. Legutóbb 2011-ben jelentkeztek egy demóval. A bugizós punkzenét kedvelők számára első osztályú szórakozás.

A hang- és képanyagokért köszönet Camposnak aki a Karanténzóna blog szerzője.

Timúr

 

Oszd meg

Szólj hozzá