A martfűi Rongyszőnyeg jó 10 éves múltra tekint vissza. Megbújva, más-más alakot felvéve evezte át magát az időn, hogy aztán 2016-ban végre egy 9 számos nagylemezzel és egy francia turnéval nyisson a világ felé. Egy olyan erős kezdés esetén, mint a Fellegajtó címen megjelent debüt ez teljesen érthető. Közeledő interjúnkból több is kiderül majd a brigádról, addig is, nézzük miből élünk! A Rongyszőnyegben találkozik a költészet mélysége és érzékisége a komornak tűnő ám igen erőteljes népdallal. Az újraértelmezett népdalokat úgy emelik át új hangszerelésbe, hogy csak a motívumok, és az ismerős érzés marad meg, ami minden emberben feltámad, ha népzenét hallgat. A versfeldolgozásoknál nagyon örültem, hogy nem a szokásos költeményeket kapták elő, hanem lapozgattak a könyvekben, és olyanokat is előszedtek, amikről azt hittem nem is léteznek. Ilyen József Attila Harmatocskája is. Az eredetileg Sebő Ferenc által feldolgozott vers semmit sem veszít erejéből. A balkános téma azonnal a fülembe ül, és nem is akar egyhamar kimászni onnan! Az Édesanyám rózsafája a legtökéletesebb példa erre. Mivel egy visszafogottabb, akusztikus felállású együttesről beszélünk, nyilván nem erre fogod szét hedbengelni az arcodat, de megjegyzem, vannak itt olyan feszes részek, amiktől még egy metálos szemei is könnybe lábadnak. Másrészt, olyan természetesen olvasztják össze a stílusjegyeket, hogy a zenei puzzle automatikusan ad ki egy egészet. A Himnusz minden időben leginkább egy misztikus blues darab, ami olyan hatást kelt bennem, mintha a 20. század magyar költői megalapították volna a Pink Floydot. Úgy hiszem, az alkotó közösség könnyed hozzáértéssel járja meg a magasságot és mélységet. Ez a szimpatikus hozzáállás remélem a jövőben is megmarad. A mélyebb darabok mellett felcsendülnek könnyedebb, rádióbarátabb dalok is, mint a francia Comment te dire adieu, vagy a Keskeny út, amit bármikor szívesen hallgatnék, mondjuk Lee de Forest találmányán! A Fellegajtó egy nagyon kiforrott és bátor kísérlet a zamatosan kellemes és a mélységes lelki-gondolkodás túlfeszülten lengedező artistakötelén, ami hatalmas lépés a művészet felé. Nézzétek meg ti is, mi van a keskeny út, és a széles út között.
Timúr
