Ha kritikát akar írni az ember nagyon sok mindent meg kell hallgatnia. A Jászmagyarok kapcsán felcsillant a szembogaram, ugyanis élek-halok a népzenéért, annak az újraértelmezését pedig mindig szívesen veszem, sőt!
A lemez egészen jól szól, látszik, hogy törődtek vele. Egyik hangszer sem tolakodik előtérbe, mindegyiknek megvan a maga helye a zenében, és csak itt-ott lépnek ki a zakatoló alapból.
A Nincs a magyar lánynak párja az egyik legjobb lemeznyitó dal, amit mostanában hallottam. Kellemes gyomorgörcs lett rajtam úrrá a hallgatása közben. A hegedű iszonyúan feszes, szinte megindul rá a láb, a gitárosnak pedig úgy örülök, hogy nem valami blues szólót tett a nótába. A kompozíció vége gyönyörűen pukkan ki. Ez a majdnem 4 perc nem untatja magát.
A második nóta a címadó Hazánk e föld amolyan lírai vallomás a szűk és bővebb hazaszeretetről. Ilyet már hallottunk sokat, ami viszont igazán különlegessé teszi a dolgot, az a Jászsághoz való belső kötődés, amit nyilván a helyiek tudnak csak igazán átérezni. Számomra ez kifejezetten szimpatikus. De ez a hozzáállás az egész Hazánk e föld-et áthatja. Benne van az ilyenkor szokásos romantika, de elkerüli a szokásos témákat, vagy azokat sajátosan értelmezi. Nem egy unalmas, pátosztól csöpögő, irredenta zenekart hallunk, hanem egy a saját (lokális) földjéhez kötődő csoport zenei megnyilvánulását, és ez többé teszi a Jászmagyarokat mint egy átlagos nemzeti rock, vagy folk zenekart.
A Túl a vízen kicsit popposabbra sikerült ugyan, de az elején található váltás tényleg zseniális. Kicsit zavarba is hozza az átlagos füleket. Tetszetős húzás. A tétel harmadik részét jászsági trash-metalként definiálnám. Ez a hármas egység teszi érdekessé a Túl a vízen-t, amely megmenti a hosszúra nyújtott nemzeti rock közhely-balladák sorsától.
A Fazekas Dávid egy vidámtöltetű megörökítése a jászjákóhalmai betyár történetének. Táncolható hangos könyv egy letűnt korról, a közepén jazzes intermezzóval.
A lemez második felében több lesz a rockelem. Húzós, ugrálós témák keverednek a fenti recepttel, tiszta népi Led Zeppelin, a kifejezés jó értelmében.
Az anyag záróakkordjaként újra felcsendül a címadó szerzemény ezúttal a jászberényi Déryné Vegyes Kar támogatásával. A helyi erők szép ívű összeborulása tökéletesen zárja ezt az 52 percet. Ajánlom mindazoknak, akik elfáradtak a Vesszen Trianon jelszavak durrogása alatt, és egy tisztább retorikájú, a helyi folklór szószával leöntött kellemes rocklemezre vágynak.
-Bencze Tibor-
Ha szeretnéd támogatni a zenekart, hogy továbbra is ilyen remek albumokat készítsenek, akkor megrendelheted a lemezt alábbi linkre kattintva.