A Dynasztija a kétezres évek elsÅ‘ felében alakult szolnoki hip-hop csapat, akinknek zenéjében a rap mellett erÅ‘teljesen dominál a dancehall-os, raggás beütés, a jamaikai-karibi hangulat. Ez fÅ‘ként annak is köszönhetÅ‘, hogy a formáció egyik oszlopos tagja nem más, mint magyar ragga koronázatlan királyaként is számon tartott, szólólemezeivel országszerte hÃressé vált ezerhangú MC, Copy Con.
A csapat elsÅ‘ lemeze 2004-ben jelent meg, és nemes egyszerűséggel a Dynasztija I. cÃmet viseli. (Ez a tendencia egyébként a késÅ‘bbiekben sem változott, a brigád következÅ‘ két lemeze Dynasztija II., és Dynasztija III. cÃmen látott napvilágot.) A kiadvány hét dalt tartalmaz, teljes játékideje fél óra. A legrövidebb tétel alig hosszabb kétpercesnél, mÃg a leghosszabb bÅ‘ven üti az öt és fél percet, ami valljuk be, még gombócból sem kevés, pláne raggából!
A minÅ‘ség különösebb kÃvánnivalót nem hagy maga után, tekintve, hogy nagy valószÃnűséggel házi stúdiós felvételekrÅ‘l van szó. Ha ez igaz, akkor kifejezetten igényesen összepakolták a srácok a cuccot, figyelembe véve persze, hogy 2004-es demóról van szó, és akkoriban azért bÅ‘ven hallottam ennél sokkal gyatrábban szóló anyagokat is. Persze nem kristálytiszta hangzásra kell gondolni, az ének kicsit túlzottan is elÅ‘térben van az alapokhoz képest, és kissé hiányoltam a vokálokat (ahol vannak, ott javarészt elég furcsák), de ezek azért annyira nem zavaró tényezÅ‘k, hogy elriassza azokat, akik bÃrják a Dynasztija által képviselt, napfényes stÃlust.
Sajnos, mivel a lemezt meglehetÅ‘sen nehezen sikerült összekukáznom az internet mélyérÅ‘l, Ãgy pontos tracklistával nem rendelkezem, ezért egy fórumon talált, a dalszövegekbÅ‘l kikövetkeztetett listára hagyatkoznék a számok cÃmeit illetÅ‘en. Ez alapján az anyagot nyitó, 1edül fantázianévre keresztelt dal egy kifejezetten kellemes, elszállós tétel, afféle dancehall-os alappal, rap és ragga helyett dallamos énekkel. Személy szerint az egész anyag legerÅ‘sebb pontjának nevezném, ugyanis ezután jönnek a west coast hip-hop alapokat kevés reggea-vel keverÅ‘ bÃtek, és Copy Con számomra a végletekig idegesÃtÅ‘, erÅ‘ltetett raggázása, ami ezen a lemezen még olyannyira kiforratlan, hogy szó szerint bántja a fülemet. Sajnos ez nagyjából a cucc egészére jellemzÅ‘, az énekbetétek és a ragga kántálás is nagyon erÅ‘ltetett, kezdetleges. Sokkal nagyobbat ütött volna, ha a srácok maradnak a sima, egy-két helyen dallamos vokálokkal megtámogatott szövegelésnél. Az alapok egyébként nem rosszak, egészen jól hozzák a chill-es, tengerparti hangulatot, ahhoz képest is átjön a dancehall életérzés, hogy azért érezhetÅ‘en bÅ‘ven nem profi munkáról beszélünk a keverés tekintetében. A lemezt nyitó tételen kÃvül kiemelném még a Szét Vagyok Csúszva cÃmű tracket, ami részegesen elÅ‘adott refrénjével egészen üde szÃnfoltja a lemeznek, és habár véleményem szerint kissé túlzottan elnyújtották a srácok (4:50), azért egy egészen élvezetes darabra sikeredett.
Mindent összegezve a Dynasztija elsÅ‘ kiadványa egyáltalán nem világrengetÅ‘ anyag, azonban tekintetbe véve, hogy egy 2004-es, nagy valószÃnséggel házilag összerakott felvételrÅ‘l van szó, rossznak sem nevezném. Nyilvánvalóan megvannak a gyermekbetegségei, és számomra az sem túlzottan pozitÃv, hogy a srácok ilyen erÅ‘lködve ráfeszültek erre a raggás-dancehallos dologra. Ha egy kicsivel több egyéniséget adtak volna a dalokba, és kevésbé próbálták volna a lakóteleprÅ‘l hozni az autentikus jamaika-fÃlinget, akkor ez egy sokkal jobb, sokkal erÅ‘sebb cucc is lehetett volna. Persze Ãgy is simán kiemelkedik a 2004-es magyar hip-hop átlagból, ami azért valljuk be, nem rossz teljesÃtmény.
