• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Kritika: Alsóépület – Akinek nem jó (2015)

Kritika: Alsóépület – Akinek nem jó (2015)

Én igyekszem mindig örülni, ha kijön egy új magyar lemez, főleg ha punk lemezről beszélünk. Mindig várom, hogy jöjjön valami átütő, valami eredeti, ami végre megváltja ezt a posványt, amiben nyakig ülünk.
A Budapesten kívüli (szándékosan nem írom le a vidéki szót) zenekarokra pedig fokozottan rá vagyok izgulva, mivel egészen más, mondhatni természetes miliőjük van ellentétben fővárosi társaikkal. Így került a kezem alá az Alsóépület – Akinek nem jó című anyaga is. Nagy műértéssel hallgattam végig, minden hangot, váltást, különös tekintettel a szövegre.
A borítóért nem tudom kinek a keze munkáját dicsérhetem, de egészen pofás lett. Tetszik, hogy hanyagolta a minimalista jelleget és teletömte mindenféle szimbólumokkal. El lehet rajta nézelődni. Az infantilisnak tűnő rajzfilmes összkép pedig egészen izgalmassá teszi.

A zenét illetően viszont sajnos kicsit csalódnom kellett. Összességében ez egy nagyon kerek és korrekt, mondhatni profi punk-rock lemez. A hangszerek és az ének szépen elválnak egymástól, tehát jól szól. A dobosnak puszilom a végtagjait! A profizmus lehet az oka, de emiatt több benne a rock, mint a punk. Az igazi nyers zúzások, a beleszarom attitűd nekem hiányzott. A címadó, Akinek nem jó a punk zene lerágott csontja. Sajnálom, hogy ez a négy hang megint egymás mellé került. Már nem is számolom az eseteket, de szinte minden punk zenekar játsza. Itthon legalábbis.
A gitár szépen díszíti a meglévő elemeket. A refrének szépen húznak, megmarad az ember agyában. Az Újgazdag azért bele-bele bömböl a bucimba, ha éppen csend van. A Rendszerváltás kifejezetten tetszett. Szeretem, mikor egy punk zenekar szövegében szerepel a kenyér szó. Az összjátékidő egy kicsit hosszúra rúgott a maga 47 percével. De kísérletezzetek nyugodtan srácok! Az urai vagytok a hangszereiteknek, akkor erőszakoljátok meg őket! Nagyon bízom benne, hogy a következő alkalommal csak a szép és jó szerepel majd az írásomban.

Aki tehát a kísérleti vonalat keresi ezen a lemezen az ne is menjen tovább. Viszont akik szeretik a jó csordaüvöltözést a koncerteken, és a dallamos punk-rockot, azok nem fognak csalódni.

-Bencze Tibor-

Az albumot teljes egészében meghallgathatjátok itt:

Oszd meg

Szólj hozzá