• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Koncertbeszámoló: A 2013-as ROXOLNOK zenei tehetségkutató verseny döntője@Szolnok, Tiszaliget

Koncertbeszámoló: A 2013-as ROXOLNOK zenei tehetségkutató verseny döntője@Szolnok, Tiszaliget

Roxolnok – zenei tehetségkutató verseny, döntő
2013. szeptember 20-21. Tiszaliget

Pár hete került megrendezésre a 2013-mas Roxolnok – zenei tehetségkutató verseny a Tiszaliget szabadtéri színpadán. A versenyre olyan zenekarok jelentkezhettek, akik legalább két felvétellel rendelkeznek, legyen az egy profi hanganyag vagy akár egy koncertfelvétel, Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek, illetve nem jelent meg albumuk kiadói gondozásban. A fellépéseket egy facebook szavazás előzte meg, ami alapján a zsűri odaítélte a legtöbb pontot szerzett zenekarnak az ún. közönségdíjat, ezen kívül a beküldött dalok alapján egy nem szolnoki érdekeltségű szakmai zsűri kiosztotta a karakter-díjat is a szolnokzene.hu támogatásával. Az első három helyezést pedig az élőben nyújtott teljesítménnyel lehetett elérni, amit egy négytagú zsűri pontozott bizonyos szempontok alapján.

1. nap

Pénteken 5-kor startolt a verseny egy sorsolással, ami a zenekarok fellépési sorrendjét döntötte el.
Eszerint az első este így alakult:
1. Nonsense
2. Füst a Szemben
3. Mirodam
4. Show Me Regret
5. In a Blaze

Minden zenekarnak 40 perce volt a műsorra pakolással együtt, így gördülékenyen ment a ki-be pakolás és a beállás is minden alkalommal. Átlagosan minden bandának 3-4 dalra maradt ideje, ami pont elég volt a bemutatkozásra.

6 körül el is kezdte a törökszentmiklósi Nonsense, akiknek a munkássága egészen a 90-es évekig nyúlik vissza. 10 év kihagyás után 2010-ben élesztették fel a bandát, ami ahogy az lenni szokott, számos tagcserét követően érte el a mostani felállást. Érződött a produkción, hogy összeszokott a banda, nem hiába zenélnek már többtíz éve, viszont már a 2. dalnál elkezdtek untatni. Hiányzott a lendület, a dalok inkább lassabb, kevésbé pörgős témák voltak, a színpadon nem történt semmi.

Gyors pakolás, kezdett a szolnoki Füst a Szemben. Nem egy régió formációról van szó, mégis úgy gondolom, hogy egy zeneileg kiforrott előadást hallhattunk tőlük. Mióta kiegészültek Tóth István ’Totis’- sal, még összeszedettebb és teltebb az összhatás, ez egy jó döntés volt. Az egyetlen dolog, ami nekem nem jön be, és ami sok zenekarnál probléma, az a magyar szöveg angolos akcentussal való éneklése. Nem fogok itt olyanokkal dobálózni, hogy „nem lehet érteni a szöveget”, meg „a zene jó, csak így nem jön át a mondanivaló”, ezt sokan megkapják (és megkapjuk), ez a műfaj viszont szövegcentrikusabb, mint az általam kedvelt zenék nagy része, így úgy gondolom, ezen lehetne javítani. Hanna egyébként élőben egyre ügyesebb, nem sokszor hallani ilyen egyedi hangot.

Harmadikként a rákóczifalvai Mirodam zenekart láthattuk. Bevallom, még sosem voltam koncertjükön, pedig régóta tudom, hogy kik ők. A zenéjük abszolút nem az én műfajom, így sosem érdeklődtem a tevékenységük iránt, ezzel a bulival viszont megleptek. Zeneileg halál pontosak voltak, nem rontottak, nem tűntek amatőr zenekarnak. Szerencsére a hangosítás is rásegített a dologra, minden hangszert kiválóan lehetett érteni, és ez az első 2 bandánál is így történt.

A vártnál tempósabban haladt a buli, már fél 8 körül belecsapott a lecsóba a szintén falvai Show Me Regret. Itt ütközött ki az az általános probléma, hogy a hangosítók nem tudnak kemény zenét rendesen hangosítani. Nem ismeretlen a helyzet, sajnos ez ellen csak úgy lehet védekezni, ha az ember olyan helyre megy fellépni, ahol értenek hozzá, vagy saját hangosítót visz. Befele sem lehetett jobb a helyzet, a srácok összevissza gitároztak, eltévedtek, káosz volt. Másnap bejelentették, hogy nem csinálják tovább a ’Regretet, ezzel a koncerttel vége. Úgy gondolom, hogy bárkivel megesik az ilyen, és ennek még nem kéne indoknak lennie a feloszláshoz, de ők tudják. Máskor meg akkora bulikat nyomnak, hogy leszakad a fejünk.

Az estét a miklósi In a Blaze zárta. Egy technikai probléma miatt csak egészen pontosan másfél számot tudtak eljátszani, így ők másnap is kaptak fellépési lehetőséget.

2. nap

Másnap az esős idő ellenére szintén 5-kor érkeztünk meg a ligetbe, a sorsolás eredménye pedig:
1. 60 Miles to Nebraska
2. Szedett-Vedett
3. East Pole
4. Blood Radio
5. In a Blaze

A szolnoki Nebraska az előző napihoz hasonlóan 6-kor kezdte a bulit. Náluk sem sikerült tökéletesen a hangosítás, aki nem ismeri a dalaikat, könnyen belezavarodhatott a témáikba. Ők voltak az első zenekar, akik teljesen betöltötték a színpadot, és nem csak azért, mert hatan vannak. Náluk láttam először tényleges aktivitást, ami a korai kezdésre és az akkor még kevés érdeklődőre való tekintettel mindenképp egy pluszpontnak számít a szememben. Van még hova fejlődniük, ez tény, de remélhetőleg majd idővel összeszokottabbak lesznek, hiszen még egy éves sincs a csapat.

Utánuk a kisújszállási Szedett-Vedett nevű formáció lépett színpadra, kb. 6 és fél perc megmaradt műsoridővel. A zenéjük leginkább a punkra hasonlít, de sehova nem tudnám besorolni. Nem megszokott zene, nem megszokott stílusban, nekem mégis felejthető volt.

A miklósi East Pole volt az a zenekar, amelyik talán a leggyorsabban végzett a beállással, így nekik több számra is maradt idejük. „Dallamos, fülbemászó, igényes, groove-os zene, populáris, alternatív, rock és funk elemekkel ötvözve, mindezt sajátos ízekkel megspékelve.” – ezt írják magukról. Egy férfi és egy női énekessel operálnak, bár az énekesnek annyira magas és nőies hangja van, hogy sokszor azt hittem, a nő énekel. De nem. Ő leginkább csak vokálozott, bár kissé halkan, de jól kiegészítette a fő éneket.

A Blood Radio-ra egy kb. 20 fős kissé ittas állapotban lévő úriember rontott be egy guminővel. Az első dalt végigőrjöngték, aztán eltűntek. Azt hittük, hogy a zenekar haverjai, de mint kiderült, legénybúcsút tartanak és éppen arra fújta őket a szél. A bandának egyébként láthatóan hatalmas löketet adott az elején az ugrabugráló közönség, ők is aktívak voltak a színpadon. Sima metált nyomtak, mindenféle jelzők nélkül, esélyesnek tartottam őket a győzelemre.

Végül ismét az In a Blaze zárta az estét, most már teljes programmal. Eddig akárhányszor voltam koncertjükön, minden alkalommal ugyanazt kaptam. Most sem volt ez másképp, kiszámíthatóak, gyakorlottak, pont ezt várja az ember 9 év után.

A fellépések után a zsűri összegezte a pontszámokat, majd hallhattunk egy rövid értékelést a zenekarokról, illetve felsorolták minden szempont alapján az első három legtöbb pontot szerzett bandát.
Ezután következett a végleges eredményhirdetés, miszerint a helyezések a következőképpen alakultak:

1. helyezett: In a Blaze
(Nyeremény: Oklevél és részvételi lehetőség az október 4-6. között, Budapesten a Hangfoglalás keretében megrendezett országos tehetségkutató döntőjének mezőnyében. Egy stúdióban rögzített, vagy saját technikai körülmények között készült alapfelvétel profi „készre keverése” a szolnoki Denevér Stúdióban.)

2. helyezett: Füst a Szemben
(Nyeremény: Oklevél, a Roland 5000 hangszerbolt ajándékcsomagja. Egy stúdióban rögzített, vagy saját technikai körülmények között készült alapfelvétel profi „készre keverése” a szolnoki Denevér Stúdióban.)

3. helyezett: Mirodam
(Nyeremény: Oklevél, a Roland 5000 hangszerbolt ajándékcsomagja. Egy stúdióban rögzített, vagy saját technikai körülmények között készült alapfelvétel profi „készre keverése” a szolnoki Denevér Stúdióban. Bemutatkozó riport az Új Néplap Grátisz mellékletében.)

Közönségdíj: In a Blaze
(Nyeremény: Sex Action koncertbelépők.)

Karakter-díj: Füst a Szemben
(Nyeremény: 6 számjegyű összeg. Fellépési lehetőség a 2014-es SZIN-en.)

Innen is szeretnék gratulálni az összes résztvevő zenekarnak, remélem, akik most nem nyertek, azok sem keseredtek el. Találkozunk legközelebb!

-Kövecses Evelin-

Oszd meg

Szólj hozzá