• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Koncertbeszámoló: „Deadshine’s Santapocalypse – Az utolsó koncert a földön” – 2012.12.22. Martfű, Művelődési ház

Koncertbeszámoló: „Deadshine’s Santapocalypse – Az utolsó koncert a földön” – 2012.12.22. Martfű, Művelődési ház

2012.12.21. Martfű, Művház – Koncertbeszámoló

A pénteki világvége után kicsit fáradtan, de annál nagyobb lelkesedéssel érkeztünk a „Deadshine’s Santapocalypse – Az utolsó koncert a földön” névre keresztelt martfűi bulira, ahol a Show Me Regret, a Bloom is off the Rose, a Dharma és az Orlok & The Rockin’ Ghouls tépte le a fejünket.

Mikor odaértünk, már ment a rákóczifalvai illetőségű Show Me Regret, de azért a lényegről nem maradtunk le.

Brutál post-hardcore-t nyomnak a srácok, és mint mindig, most is egy izmos koncertet hallhattunk tőlük. A gitárosok nagyot zúztak, a frontember, Kiss Dávid pedig rendesen fokozta a hangulatot a dalok közti poénjaival. Annak ellenére, hogy beteg volt, rendesen hozta a részét, ha nem mondja, észre sem veszem, hogy valami nem oké. A másik énekes, Szedlák Márton, aki a tisztákat énekelte, kicsit hamis volt, ami az összhatásnak nem tett túl jót, ezen még dolgozni kéne, mert egyébként nagyon jók lennének a harmóniák. Egész sokan voltak, a közönség élte a bulit, volt ugrálás meg hajrázás ezerrel. A hangosítás is el volt találva, ami az egész bulira érvényes, nem csak erre, a gitárok egy kicsit talán halkak voltak, de nem volt zavaró.

A szolnoki metal/hardcore műfaját képviselő Bloom’ hozta a szokásos szintet, a saját dalaik mellett Parkway Drive számokat is játszottak, mint általában, amikre megőrült a nép.

Most is a Carrion-ra volt a legnagyobb tombolás, de sajátok közül a The Key meg a Medusa Queen is nagy sikert aratott. Molnár Laci most is hibátlanul tekert, Géza uszította a közönséget, akik voltak szép számmal, alig tudtam előre menni.

Ezután következett a várva várt főzenekar, a pesti electro/goth/dark metal Dharma. Én most hallottam róluk először, szóval kíváncsian vártam, mit alkotnak.

Ami nagyon bejött, hogy samplereztek, így sokkal teltebb volt az egész hangzás, meg a feldolgozásokat is profin elő tudták adni. A tagok közül a basszusgitárost emelném ki, aki élő példája annak, hogyan NE legyél bútordarab basszer létedre. Nagyon durván adta, színtiszta profizmus volt az egész produkciója. Az egész zenekar mellesleg nagyon összeszokottnak tűnt, nem vettem észre nagyobb hibákat, minden a terv szerint alakult. Nekem az énekesnő hangja kicsit egysíkú volt, minden dalt pontosan ugyanúgy énekelt, amit kicsit meguntam a végére, viszont nem volt hamis, pontosan énekelt, és nagyon jól vitte a zenekart. Két feldolgozásra emlékszem, amik ütöttek is eléggé, a Static X-től a Cold-ra meg ’Mansontól a Sweet Dreams-re. A Cold-ba nekem nagyon nem hiányzott a gitáros vokálja, elég hamis volt, de annyi baj legyen.

Az utolsó zenekar az Orlok & The Rockin’ Ghouls volt, ami egy punkrock zenekar Szentesről.

Nekem elsőre teljesen ugyanaz volt, mint a Sex Pistols, kiabálós ének, egyszerű gitárok, „türhőség” (a lehető legjobb értelemben véve). Viszonylag kevesen voltunk, de Firkáék elöl beindították a bulit.

Overshadow by Orlok & the Rockin Ghouls

Nem maradtam túl sokáig, hátramentem a „beksztédzsbe” Show Me’-ékhoz sörözni meg dumálni.

Összességében iszonyat jó buli volt, köszönet érte Franky-nek meg a Crew-nak, nem okoztak csalódást. Még sok ilyen koncertet szeretnénk, legalább ilyen jó zenekarokkal!

UNITY!

-Evi-

Oszd meg

Szólj hozzá