• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Jack – Demó 2015

Jack – Demó 2015

Ismét bizonyított a kiskunhalasi zenei terrorbrigád. Leviék („ének”, zenekarvezetés) olyan erős anyagot vágtak az asztalra, hogy csak percek múlva tértem magamhoz a szédülettől. Közben meg folyamatosan újra és újra hallgattam a számokat, amik valósággal letaglóztak. Megdöbbentő, felkavaró élmény volt, holott eddigi munkásságukat ismerve, nem volt okom a meglepettségre. A felvett demó mindössze 3 szám, alig több mint 2 percbe oltva. Természetesen másodpercnyi félrenézésre sincs időnk, a lelket-testet bedaráló opuszok kompromisszummentes odafigyelést követelnek maguknak, megnyugvásra csak a 3. tétel befejezését követően van időnk. Mindvégig gőzerővel dolgoznak a srácok, a szélvész tempót rendszerint lassú, mély, bólogatós sújtós riffek követik, melyek legalább annyi energiát rejtenek magukban, mint a blastbeat/d-beat részek. Az egyszerre gyors és brutális zenébe ezek a jól időzített tempóváltások visznek változatosságot.

A demófelvétel, mely a leendő 18 számos nagylemez előfutára, a nyers hangzást és a felhasznált zenei eszköztárat tekintve az előző három album szerves folytatásaként értelmezhető, közülük is leginkább a 2014-es Éberkóma EP-vel mutat rokonságot. Ezekben a dalokban is azt az agresszív crossover-grindcore vonalat viszik tovább, amit a 2008–at követő, kb. 2011-ben kulmináló zenekaron belüli átrendeződés indukált. Különösen az új dobos, Dani markáns zenei hatása érezhető azóta a Jack felvételein, ami magával húzta a gitárokat is, így teremtve új korszakot a zenekar életében.

Míg korábban a hardcore/crust/punk/grindcore címkék változatos egymáshoz illesztésével jellemezték zenéjüket, mára általánossá vált az említett grindcore-crossover öndefiníció, aminél pontosabb meghatározást, találóbb zenei kategóriát mi sem adhatnánk.

A legutóbbi lemezekhez viszonyítva, igazán karakteres változást csupán az „ének” terén tapasztalunk. A korai demókon/albumokon (Állítsátok meg, Te sem vagy más, Vissza ki az utcára, stb.) hallható szinte kifogástalanul érthető „éneket”, mára teljesen dekódolhatatlan, ugyanakkor ötletesen variált hörgő üvöltés, olykor gore zenékből jól ismert krákogva bugyogás váltotta fel. A szöveg meg olyan amilyen, a Téged akarnak c. lemez óta sajnos nem érdemes odafigyelni rájuk. Habár a társadalmi elidegenedés továbbra is aktuális, érdekes téma, ne a Jack zenekartól várjunk érvényes válaszokat. Továbbra is csak dühös tőmondatos diagnózisokat kapunk, többnyire összecsengő sorvégek nélkül, a dekonstrukciós dalszövegírás nevében. („Emlékek – mind kitörölve / Gondolkodás – felülről szabályozva; Színtelenül –szemlélni az ürességet / Vegetáció – egy sterilizált létben”; „A legújabb korban, barbárként élve / Önmagunkból kifordulva”.) Mindezek ellenére mondom: várom a lemezt.

Tóth Béla István

Oszd meg

Szólj hozzá