• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Interjú: Zenetörténeti kalauz – Kunszentmárton

Interjú: Zenetörténeti kalauz – Kunszentmárton

Martfű után nyomoztunk kicsit Kunszentmártonban. Bőven van mit mesélni. A történelmi foltokat felderítendő rögtön ketten is segítségünkre voltak a nyomozásban. Madarasi Tamással és Bíró Péterrel beszélgettünk.

1. Milyen hosszú időre tekint vissza a kunszentmártoni zenei élet?

Peti: A kunszentmártoni zenei élet elég messzire nyúlik vissza, nekem például faterom is zenélt anno meg a nagyfater is meg tesóm is, igaz csak ilyen kisebb kocsmabulikban, de annak idején mikor még a másolt kazettákon történt a zene terjesztése minden fajta koncert érdekesebb volt. Akkor még nem az volt, hogy inkább néznék Pantera koncertet youtube-on, vagy hogy a Tankcsapda jobb meg ilyenek, az emberek inkább csak örültek, hogy volt zene. Na, mindegy, régebben sok zenekar volt, bár leginkább csak ilyen feldolgozás zenekarok, akik max 1-2 saját dallal próbálkoztak. Sok kocsmakoncert volt meg strand-bulik, de ma már leginkább majdnem minden kihalt és a több zenekaros rock rendezvényeken is csak páran mászkálnak, még akkor i,s ha ingyenes, sajnos senkit sem érdekelnek már nagyon errefelé az „amatőr” zenekarok, csak a nagy nevek, igen körülbelül az a 4-5, akikre gondolsz. Az itteniek közül, amelyik még ma is létezik az a Héjja Gyula (Héjjaprodukció) -féle Emeretta. Ő ilyen helyi nevezetesség, leginkább koncerteket szokott szervezni meg, ha jól tudom, akkor annak idején menedzselte az Alcohol nevű zenekart. Mára már inkább csak a városnapok maradtak-

2. Ti mióta nyomultok? Milyen zenekarokban és stílusokban próbáltátok ki magatokat? Hány főből áll a helyi szcéna?

Peti: Én elég sokfélében és régóta, annak idején még általános sulis korunkban Lázi Lacival (Csak Semmi Pánik, Libido Wins stb.) szobazenekart csinálgattunk a magunk szórakoztatására ezek valahol még itthon kazettán vannak. Aztán középsuliban kicsit komolyabbra fordult ott már volt koncert is. Utána más irányba terelődtünk, én a metálos rockos vonalon mentem Laciék meg a punkos vonalon. Utána leginkább tesómmal meg volt osztálytársammal, Danival és az öccsével Kecskés Bélával nyomtuk. Ezek megtalálhatóak youtobon is (pl.: Benihana; Decay). Mikor másik középsuliba kerültem egyik osztálytársam mondta, hogy haverjáék énekest keresnek Mindszenten, még aznap át is mentünk és összehoztunk egy próbát. Itt Gémes Norbival (Teher, Pavlovi Reflex, Kistópart utca), Horváth Zolival és Gilinger Ádámmal zenéltünk WarNew néven. Ez ilyen rockos metalos valami volt úgyszintén, de jó volt, csak a zenekaron belüli viták miatt sajnos feloszlott. Utána volt egy olyan hogy Gágyor Antival csak így szoba szinten zenélgettünk gitározgattunk és valaki megkérdezte, hogy van-e kedvünk ilyen rockbulin játszani, amit szervez aztán volt egy hónapunk összeszedni egy zenekart meg dalokat írni. Az ilyen folk metalos cucc volt Suden Uni néven, de aztán valami történt és váltottunk Gravestalkers-re, ami horror-punk-metal-rock meg nem tudom még mi is volt pontosan. Később, ahogy a zenekarból távoztak az eredeti tagok úgy ismerkedtünk meg Tomival – akivel most csináljuk a St.Lucifert – és később ő lett a basszerosunk. Utána a Flame Spirit nevű zenekarban gitároztam egy ideig, ami ilyen kicsit In Flames szerű zene volt. Ezután rövid ideig volt egy PCB nevű pornogore zenekarunk, amivel jelentünk meg válogatáson Amerikában és Indonéziában. Mellette pedig egyedül is zenéltem itthon különböző dolgokat (death metal, black metal, punk, rock, numetal, digital metal stb). Most pedig ezt csináljuk Tomival, vagyis az ő ötlete volt az egész, csak később felkért, hogy segítsek benne neki. Így ketten lettünk.

Tomi: Általános iskolában néhány haverral kigondoltuk, hogy jó lenne zenélni, de igazából nem volt felszerelésünk, volt két akusztikus gitárunk meg egy dobszerkónk. Annak demóját úgy vettük fel, hogy pc mikrofont tettünk a dobgitár belsejébe. Hála az égnek eltűnt a felvett anyag! :) Később ebből a bandából kiváltam és ők megalapították az Impresszió zenekart. Később egy koncert alkalmával ismerkedtem össze a Gravestalkers-szel és Petivel. Végül is hozzájuk csapódtam és a zenekar merchelős cuccaival foglalkoztam, segédkeztem. Aztán többször felmerült a dolog, hogy csatlakozok a zenekarhoz, mint aktív tag, végül basszerosként léptem be hozzájuk körülbelül 1 hónapom volt az elkészített koncertanyagot betanulni és hát sikeresen le is vizsgáztam. Utána még évekig folytattuk. Később miután feloszlott a Stalkers saját projectbe fogtam BodyBags néven, de ez nem volt egy hosszú életű dolog. Később még Petivel összejárkáltunk zenélni, de igazából csak ilyen hobbi szinten voltak csinálgatva dolgok meg minden shit. 2016-ban találtam ki ezt a St. Luciferes dolgot, de egyedül nem ment ezért felkerestem Petit, mert tudtam, hogy vele frankón tudunk együtt dolgozni, és most itt tartunk…

A legújabb projekt: St. Lucifer

 3. A projektekből milyen hang- és/vagy videóanyag maradt fent? Ezeket hol lehet megtalálni?

Peti: Sok régi zenekarom/zenekarunk dolgai vannak soundcloud-on illetve youtubon.

Tomi: Nekem igazából a Gravestalkersen meg a Shit-en kívül semmi nem található fent.

4. Milyenek egy zenész kilátásai a környéken? Vannak koncertek, fesztiválok, ahol ti is felléphettek?

Peti: Nagyon ergya.
Tomi: Kibaszott szar! Vannak időszakok, mikor kicsit jobban fellendül a helyzet, ez az az időszak mikor megtaláljuk a megfelelő embert ahhoz, hogy tudjunk szervezkedni, de igazából, ha nincs ismeretséged vagy valami okból kifolyólag nem kedvelnek téged vagy a zenédet, illetve nincs megfelelő hátszeled akkor rábasztál.

5. Mennyire nyitott a megye a helyi kezdeményezésekre?

Peti és Tomi: Igazából szinte csak a Martfűi Ifjúsági Csoport (MICS) amiről tudunk, hogy alulról jövő kezdeményezés, de ott is csak a helyi önkormányzat a támogatója. Innen Kunszentről a Héjja produkció is inkább Pestre vagy másik megyékben szervez koncerteket, rendezvényeket. Itt inkább az a baj, hogy nincs közönsége, még akik ebben a kultúrában mozognak is érdektelenek maradnak bármi iránt, ami nem az az 4-5 nagy név.

6. Vannak emblematikus alakok lokálisan? Mennyire gyakoriak az átfedések a brigádok között?

Peti: Leginkább, akiről tudok zeneileg az Héjja Gyula. Azon kívül Szabó Gyula színművész. Az új zenekarok között nem tudom, de a régiek legtöbbször csak saját magukra koncentráltak. Még Bácsalmási Sándor, aki ilyen itteni híresebb zenész volt, neki rendeztek nemrég emlékkoncertet.

7. Vannak olyan zenekarok és zenészek, akik országos ismertségre tettek szert?

Peti: Lázi Laciék elég híresek lettek azt hiszem. :D Libido Wins, Csak Semmi Pánik. Meg talán még, akik elértek valamit az Impresszió.

8. Mesélnétek a helyi horror-punk jelenségről?

Peti: Nem.

Tomi: Peti azért nem mesél erről, mert ő indította, illetve a zenekara. Én, mint külsős láttam a dolgot, de már én is benne vagyok egy ideje.

Peti: Gyakran hallottuk is vissza a városból: „Na, meggyöttek a sátánisták vagy valami szektások!” És ez nem vicc :D meg gyakran hallottuk innen-onnan, hogy csak hullabaszóként hivatkoztak ránk, meg énekelgették itt-ott „utcára nyílik a kripta ajtó” kezdetű örök klasszikust.

Tomi: És igazából nem sokat tévedett Peti. Jelenségről, mint olyanról nem igazán tudunk mit mesélni x mennyiségű ember volt, aki csinálta meg változó mennyiségű embert érdekelt a dolog. Viszont Misfitset meg hallgat a fél falu…

Peti: Ja, mondjuk volt olyan is hogy hajnali 3-kor játszottunk és ott a színpad előtt 3 részeg dülöngélt, ahogy felléptünk a színpadra meg hopp, 60 ember.  Elég lelkesek voltak, azt hiszem egy zápfogat láttam is repülni egyik dal alatt. Meg mikor egy híresebb zenekar után léptünk fel igaz hogy 1/3 közönség maradt ott, de azok vagy háromszor olyan hangosak voltak :D

9. Úgy látom sok zenekarban megfordultatok már. Minek köszönhető ez széles spektrumot felölelő alkotókedv?

Peti: Sokan megunták és továbbléptek, vagy kezdett túl komolyra fordulni és csak hobbiszinten akarták volna vagy összeveszések voltak, mellette én meg jobb szeretem ilyen formában kifejezni magam meg az érzéseim.
Tomi: Egyetértek Petivel, javarészt ezek voltak az okok. Volt olyan, akinek ez már sok volt, én mondjuk főiskola miatt léptem le egy időre, de igazából azért van nekünk ennyi főprojektünk illetve mellékszálas dolgaink, mert aki vevő az egyikre az nem biztos, hogy vevő a másikra, mi meg túl sok fajta zenét hallgatunk és szeretünk, hogy most csak egynél leragadjunk, mert biztos, hogy belefásulnánk.

10. Gondoltatok ezek egységes összegyűjtésére és közzétételére? Neten, vagy fizikai formátumban? Mi a terv a jövőben?

Peti: Nem, nem gondoltunk ilyenre, legalábbis én nem :D bár a Gravestalkers-szel volt ilyen mikor a régi tagok kuncsorogtak érte, mert nekem még megvolt :D

Tomi: Isten ments, kizárt dolog. Túl sok 1-2 dalos projektünk volt vagy valami más, emiatt inkább most csak a St. Luciferrel szeretnénk foglalkozni, megcsinálni azt az x darab demót/EP-t, ami még bennünk van. Esetleg egy stúdiólemezt, ha összejön.
Peti: Igazából valami hasonlót akarunk, így a régebbi anyagokból egy két dalt újra megcsinálni, ami így beillik a Lucifer mondanivalójába, stílusába.

11. Üzentek valami az olvasóknak?

Tomi: Legyetek rosszak! És Hail Satan!

Peti: Nemtom. Talán hogy szeressétek egymást. Meg a kiscicákat, a nagyokat is, de főként, na meg minden állatot. :)

Tomi és Peti: Komolyabbra fordítva a szót (Tomi: Bár Peti tényleg komolyan gondolta :D) reméljük, hogy sokatoknak tetszik a kezdeményezésünk, zenénk és megosztjátok ismerőseitekkel, hogy még több hívünk lehessen és világuralomra törhessünk még az idén, ebéd után… még reggeli előtt, mikor isszuk a kávét.

 

 

Oszd meg

Szólj hozzá