• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Interjú: Kis helyi zenekalauz – Martfűi zenetörténet elsőkézből

Interjú: Kis helyi zenekalauz – Martfűi zenetörténet elsőkézből

Kutatásaim során arra jutottunk, hogy Martfű bizony felfedezetlen zenei terület. A köd eloszlatását szolgálva készítettünk interjút Dével, hogy körüljárjunk a helyi történelem ráeső részét. Értekezés zenéről, tervekről, kísérletekről, múltról és jövőről.

Sz.Z.: Én ugyan új vagyok a szakmában, de Martfűn láhatóan elég aktív a zenei élet. Ez mindig is így volt?

Dé: Mindig volt pár zenekar, de boldogan mondhatom neked, hogy ilyen jó helyzetben még sosem volt a város, mint az utóbbi években. Jelenleg fél tucat aktív, felvételeket készítő és fellépő zenekar van a városban csak a rock/metal színtéren, mellette pedig még ott vannak az egyéni, vagy párszereplős projektek. A koncertezés talán a PANKKK program idején volt a legaktívabb, most pedig a MICS élesztgeti a tüzet, mindenféle zenei programokkal. Pl. a 2013as évben volt összesen 2 vagy 3 koncert, ezt már idén áprilisra meghaladtuk. Metal zenével meggazdagodni senki se fog, szóval mindig kell várni pár hónapot, amíg összegyűlik az erőforrás egy ütős bulira.

Sz.Z.: Ha jól látom, első sorban metál műfajban termelődnek az együttesek, ez valami helyi dolog?

Dé: Én is őket ismerem jobban :D De vannak itt mások is, pl. az egyik “tehetségkutatóban” valahanyadik fordulóig eljutott, és most fellépő szólóelőadó, illetve Rongyszőnyeg néven egy ilyen népzenei-alteros formáció, ők pl. nyáron mennek Franciaországba turnézni, meg még ki tudja kik, akik lehet elképesztő híresek. De létszámra most tényleg ez a szubkultúra adja a többséget alkotói szinten.

Sz.Z.: A másik ami érdekelne ennek kapcsán, hogy néhol egészen sajátos esztétikai elemek jelennek meg a bandáknál. Arra gondolok, hogy kiszúrom, ha martfűi zenekart hallok. Szerinted mi van a levegőben?

Dé: Jól esik, hogy ezt mondod:) Talán ahhoz lehet köze, hogy az itteni zenészek összejárnak, egy lazább közösséget alkotnak, meghallgatják egymás zenéit, egymás próbáira is lejárnak. Azon túl a zenekarok kreatív részlege nagyjából ugyanazokon a zenéken nőtt fel, trash-death-black gyökerekkel rendelkezik. Nekem ez legalább annyira fontos, mármint a közösségi rész, mint az hogy a zenészek értelmes körülmények között alkothassanak.

Sz.Z.: Milyen hosszú időre tekint vissza a helyi szcéna? Vannak generációs szakadékok, vagy összeköttetések?

Dé: A veteránok szerintem a 60-as 70-es években kezdhették, sajnos ők zeneileg már nem aktívak, de egyikük-másikuk megtisztel minket azzal mindig, hogy koncerteken megjelenik, tanácsokat ad akár. Én 2002 körül kerültem a zenekaros színtérbe, egy középiskolás raw-black metal zenekarral, 2003 vagy 2004 elején hívtak az Effrontery-be, ahol pár évig, mint énekes, utána pedig basszgitár/énekes szövegíró pozíciót töltöttem be. Ekkoriban már volt pár tökös banda, de ezek az emlékek már megfakultak, sok volt a szesz régen. Volt régen is egy szűkebb közösség, akik összejártak, egymás koncertjeire mentek, de talán annyira nem volt “szervezett” a dolog. Akkoriban kapósabb volt a rockzene, többen is próbálkoztak vele, mostanra legtöbbjük vagy eltűnt, vagy pedig már szarik rá. Ha generációs különbséget nézünk, akkor talán úgy lehetne szétszedni a dolgokat, hogy voltak ők, értsd 2000 eleje körüli bandák, utánuk pedig akik jöttek – Sick Soul, Idill of Chaos pl. – már egy fiatalabb korosztály. Új zenekarokról sajnos most nem tudok, napjaink sem kedveznek annyira a metálnak, ha minket elüt a villamos akkor keksz.

Sz.Z.: Van-e valami történelmi jelentőségű vízválasztó a helyi zenei életben, ahonnan gyakorlatilag a hihetetlen aktivizálódás számolható?

Dé: Nekem ilyesmi nem jut az eszembe. Talán annak tudható be a dolog, hogy amikor én 15-16 körül voltam, megjelent az internet az iskolákban, a TV-ben volt a Zúzda és társai, a Metal Hammer is tán ekkor lett jobban ismert (bár lehet ebben nagyot tévedek), az utánam pár évvel következőknek pedig ugyanez csak kicsit jobban elérhetően. Elég jó koncertek is voltak ekkoriban, még működött többek között a MegaPub Pesten, ahol volt Cannibal Corpse, Mayhem, Marduk stb. amire meg csak elment az ember, ha nem volt teljesen hülye. Ezzel nem azt mondom, hogy most nincs már semmi, de akkoriban ezek mintha jobban szem előtt lettek volna. Vagy csak én lettem mostanra tata, és kerül el teljesen minden.

Sz.Z.: Milyen helyek vannak a városban, és a környéken, ahol játszhattok? Mennyire nyitottak ezek az egységek a honi erőkre?

Dé: A városban koncertek egyedül a Művelődési Központban vannak, néha a Városháza előtt, a MűvHázzal elég jó kapcsolatot ápolunk, az ilyen jellegű, underground és alteros eseményeket meghagyják nekünk. Az új vezetés is igyekszik jobban ráfeküdni a rendezvényekre, bízunk benne hogy stabilan lehet majd az 1-2 havonta valami koncert/zenés est dolgot vinni. Rákóczifalván volt régebben több koncert, úgy tudom ott erre már nincs igény, Tiszaföldváron teljesen megszűnt, Cibakháza ahol viszont ugyanilyen civil szerveződő alapon csinálják, sok sikert nekik innen is! Kengyelen ráéreztek arra, hogy van igény a rockra, és habár ott inkább a tömegszórakoztatás a cél, de legalább nem mindig a lakodalmas szart hívják. Szolnokon talán már csak a Resti maradt, karrierem kezdetén még 3 vagy 4 ilyen hely volt ahol mindig volt valami, de gondolom a közönség eltűnt, vagy a tulajok gondolták, hogy tűnjenek el. Egy ottani arc biztos jobban rálát ezekre. A Torkolatot a mai napig gyászolom.

Sz.Z.: A Martfűi Ifjúsági Csoport segítette az If You See Kaye demojának elkészültét. Ez hogyan sikerült, és tágul-e a kör? Más együtteseket is segítenek majd a jövőben?

Dé: Remélem nagy sokként senkit nem fog érni, hogy én is a MICS egyik tagja/vezetője vagyok, és így nem volt nehéz ezt elintézni :) persze kellett ehhez több minden is, a város vezetésének támogatása, a lakosság passzív tűrése a zajhoz :D a mi demónk eddig a második, amit itt vettünk fel, szóval ez még egy baromi friss dolog. Én annak örülnék a legjobban, ha mindig lenne egy banda, akiket érdekelne ez. Civil egyesület lévén nem a profit a cél, hanem a kultúra teremtés/megőrzés, szóval az anyagi része ne tartson vissza senkit. Zeneileg természetesen megszűrjük mi is kik jöhetnek :D

Sz.Z.: Vannak emblematikus alakok lokálisan? Mennyire gyakoriak az átfedések a brigádok között?

Dé: Abszolút szerénységgel mondhatnám magamat :D Vannak olyanok, akiket az egész város ismer, pl Papp Geri. Átfedések vannak, én is most 2 bandában vagyok, de volt olyan hogy valaki egyszerre 3 vagy 4 helyen volt. Annyi mondjuk biztos, hogy értelmesen ezt nem lehet fenntartani, jobb az mikor 1 “főzenekar” van. Ami teljesen a zenélés ellen dolgozik, az a környékre és talán az ország erre a részére vonatkozó szar munkahelyek, sok jó embert vesztettünk emiatt.

Sz.Z.:  Martfű zenei gócpont, és mint ilyen ontja a zenekarokat. Nagyobb földrajzi – akár országos – terjeszkedési lehetőségetek mennyire van?

Dé: Jó lenne, ha létezne valami országos hálózat, akik pont ezzel foglalkoznak, pl. Budapesten anno volt a BPRNR, lehet ők még most is vannak, errefelé a hírük annyira nem jut el. Sajnos elég fárasztó az, ha az ember minden kocsmát/magazint/blogot egyesével fel akar keresni, bár annyi biztos, hogy nagy százalékban a segítőkészség és érdeklődés ott van. Az manapság már kevés, hogy az ember valami értékelhetőt csinál, ha nem keresi a lehetőségeket, mégpedig folyton, akkor elveszik a zajban mindegy mennyire kurva jól tolja.

Sz.Z.:. Vannak olyan zenekarok és zenészek, akik országos ismertségre tettek szert?

Dé: Az Effronteryt tudnám említeni, ők már el is költöztek Martfűről, megjelent nekik nagylemez, jön a következő, lemezszerződések, klip is van. Országos undergound szinten a Nodens, ami még talán ismertebb lehet, a Hold magazinban volt pár éve egy nagyobb interjú, ezen kívül nem tudom felmérni kit mennyire ismernek, de a Blikkben meg az RTL-en nem szoktak senkit se mutogatni innen, bár ez lehet nem is baj.

Sz.Z.: Mennyire vagytok egységesek? Vannak-e széthúzások, vagy abszolút egy egységként dolgoznak a résztvevők?

Dé: Egy-két zenész kivételével haverság van, nem teszünk a másiknak keresztbe, segítünk, ha tudunk. Széthúzás mindenhol van, tudni kell értelmes felnőtt módjára viselkedni, és akkor általában megoldódnak a dolgok. Ugyanakkor az is tény, hogy a MICS nem mint a zenekarok “főnöke” van ebben jelen, a zenekarok többsége most is mint egy független entitás dolgozik, velünk pedig inkább albérlő-főbérlő viszony van. De az összejárós sörözések attól még játszanak.

Sz.Z.:  Nyilván mindig vannak ötletek, és tervek a jövőre nézve. Vannak-e célok? Terjeszkedés? Zenekarcsere-programok? Kiadás? Bármi.

Dé: Zenekar-csere? :D A Morbid Angelre kicserélnék itt bárkit :D A felvételek az abszolút cél, minél több értelmes dalt rögzíteni minél több embertől. Ezen kívül a próbatermek megőrzése, és a zenei programok biztosítása. A MICS-nek vannak más tevékenységei is ezen túl, de jelenleg ez, a zenei a legkézzelfoghatóbb.

Sz.Z.:. Üzensz-e valamit a megye többi részében élő olvasóknak?

Dé: Gyertek Martfűre, keressetek meg minket, igyatok velünk, hallgassatok meg minket. És Hare Krisna!

Timúr

Oszd meg

Szólj hozzá