• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Filmajánló: Kurt Cobain About a Son (2006)

Filmajánló: Kurt Cobain About a Son (2006)

Az egyik drága szerkesztőtársam kiröhögött mikor mondtam neki, hogy ezt a filmet néztem meg, de titkon azért vágytam én erre, már csak azért is, mert suttyókoromban igencsak szerettem a Nirvana-t. Szóval kíváncsian ültem le a film elé, hátha megfiatalodom, vagy idősebb fejjel majd mást látok bele.
Az About a son egy dokumentumfilm, annak szigorú sajátosságaival.

Lényegében egy beszélgetéscsokrot hallgatunk végig, ami alá szép képeket, és mozgóképeket vágtak. Hosszú beállítások, lassú mozgás. Kicsit megáll az idő alatta, ami előnyös, ha Cobaint mint önmaga narrátorát füleljük. Állomásonként elmeséli az életét, itt-ott kis anekdotákkal vegyítve, és közben fiókfilozófál, ami hol nagyon érdekes, hol meg fárasztó, nekem legalábbis. Nyilván egy Nirvana rajongó szuicid fiatalembert felaljz a tudat, hogy Kurt barátunk egykor vonzódott a döglött legyekhez, ezért teleaggatta velük a szobáját, de sokkal nem leszünk többek tőle. A szürreálisabb történeteket a rendező úr felgyorsított animációkkal vitte vászonra, amely rajzfilmjellegű megoldás tény, hogy elveszi a dokumentumfilmekre olyannyira jellemző szárazságot. Az életút szempontjából fontos három várost minden szögből megmutatja. A zsákutcák, kávézók, gyönyörű terek, hídalatti csövesplaccok, fűrészmalmok és főutak látványát a helyi emberek tipikusan amerikai műmosolya töri meg itt-ott, amitől néha rám tört a sikítófrász. Nirvana egyébként jószerivel egyszer sem szólal meg a film alatt, ami miatt olvastam, hogy sokan panaszkodtak. Ez a film Kurt Cobain életéről és róla szól, nem a Nirvana-ról. A rendező őt akarta áthozni a képernyőn, nem a bandát, ezért a lehető legszemélyesebb perspektívából akarta megközelíteni a témát, ehhez pedig alanyának a saját zenéihez nyúlt vissza, ami egészen frappáns megoldás, még akkor is, ha valaki nem rajong, a mondjuk a Queen-ért.

 
A 96 perc nekem egy kicsit fárasztó lett a végére, mivel az utolsó téma Cobain és a média viszonyát tárgyalja, amivel nem is lenne baj, csak mintha bő lére eresztették volna a dolgot, és az első 5 perc után is értettem én, hogy megölne minden újságírót. Összességében viszont korrekt dokumentarista anyag ez itt, ami nem történelmi tényeket tárgyal, hanem az emberibb oldalát akarja megmutatni ennek az életnek. Nirvana-pólós kisgyerekek ezek után, tuti, hogy még inkább Kurt-ök akarnak majd lenni, idősebb fejjel pedig ad egy kis rálátást az ilyen helyzetek nyomorúságára. Vannak dolgok, amik földrajzi helytől függetlenül jelen vannak mindenhol.

-Bencze Tibor-

Oszd meg

Szólj hozzá