A Hard Core Logo egy hazánkban kevésbé ismert, 1996-os kanadai ál-dokumentumfilm. Noel Barker Ãró azonos cÃmű regénye alapján rendezte a leginkább Pontypool cÃmű zombifilmrjérÅ‘l is ismert Bruce McDonald. Gyakorlatilag a punk szubkultúra Spinal Tap-je, ami a fiktÃv kanadai punk rock banda, a Hard Core Logo reunion turnéjának végigkövetésén keresztül mutatja be a punk szubkultúra valódi, drámai arcát.
A Hard Core Logo a fegyveres merényletben életét vesztett fiktÃv kanadai punksztár, Bucky Haight emlékére szervezett fegyvertartás-ellenes emlékkoncerten kezdÅ‘dik, ahol a filmnek a nevét kölcsönzÅ‘ zenekar sok év után újra a közönség elé lép. A koncert után a zenekarvezetÅ‘ Joe Dick unszolására a tagok úgy döntenek, hogy egy turné erejéig újból összeállnak és bejárják az országot. Meg is kezdÅ‘dnek az elÅ‘készületek, majd a banda a nyakába veszi Kanadát, ám a dolgok cseppet sem mennek olyan könnyedén, mint ahogyan azt az ambiciózus frontember elképzelte. Az út során sötét titkokra derül fény, a tagok magánélete egytÅ‘l egyig romba dÅ‘l, és lehull a lepel Joe Dickvalódi motivációjáról, amit mégsem az egykori idolja és személyes mentora iránti tisztelet és megemlékezés vezérel.
A Hard Core Logo-t gyakorta emlegetik a legjobb kanadai filmek egyikeként, egyáltalán nem véletlenül. A Hard Core Logo és a Spinal Tap közti óriási különbség ugyanis az, hogy mÃg utóbbi a fÅ‘szereplÅ‘ fiktÃv zenekar minden kÃnos pillanatával együtt egy szórakoztató vÃgjáték, addig jelen esetben a humoros körÃtés ellenére is egy igen komoly, drámai művet kapunk nézÅ‘ként. A filmben ugyanis fény derül a kultikus punkzenekar tagjainak valódi arcára. Van itt kicsinyeskedés, ármánykodás, és felszÃnre törÅ‘ indulatok is akadnak bÅ‘ségesen. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Hard Core Logo egy igazi emberközeli tragikomédia, tévútra terelÅ‘dött sorsokkal és rengeteg hangos, dögös punkmuzsikával, itt-ott elejtett, jól átgondolt és rendkÃvül szórakoztató poénokkal fűszerezve.
A filmben a szÃnészek mellett többek közt olyan punk-ikonok vendégszerepelnek, mint a Young Canadians-bÅ‘l is ismert Art Bergmann, a D.O.A. frontembere, Joey Shithead, vagy a punk egyik atyjaként is számon tartott Joey Ramone. Érdekességképp pedig megemlÃteném, hogy a kanadai pop-punk zenekar, a Billy Talent a Hard Core Logo fiktÃv zenekarának gitárosáról, Billy Tallent-rÅ‘l kapta a nevét.
Mivel a szÃvemhez igen közel áll a punk szubkultúra, nagy érdeklÅ‘déssel ültem neki a film megtekintésének, és hála Istennek, nem is kellett csalódnom. A Hard Core Logo kiválóan mutatja be a punk rock világának valódi arcát, a hangzatos szlogenekkel megspékelt, végsÅ‘ soron öncélú létezést és az ehhez párosuló, értelmetlen önpusztÃtást. A filmet egy 2001-es felmérés alapján 200 résztvevÅ‘ szavazta meg a második legjobb kanadai filmalkotásnak, mÃg a Playback magazin olvasói szerint a Hard Core Logo minden idÅ‘k negyedik legjobb Kanadából származó mozija. Mindezek mellett a remek történet mellé kiváló soundtrack is párosul, egyszóval azoknak, akik kicsit is érdekeltek a punk rock világában, azt mondanám, hogy ha nem is kötelezÅ‘, de erÅ‘teljesen ajánlott darab a Hard Core Logo.
