• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Filmajánló:  Az óceánjáró zongorista legendája – La leggenda del pianista sul’oceano (1998)

Filmajánló: Az óceánjáró zongorista legendája – La leggenda del pianista sul’oceano (1998)

Hosszú ideje nem jártam már így, hogy a megnézendő zenés film befejeztével ülve maradtam, rágyújtottam, és még egy kicsit el kellett mélázzak a látottakon. Mert bizony ezek az olaszok alaposan kitettek magukért. De Giuseppe Tornatore rendező mellett Koltay Lajos operatőrként, Ennio Morricone pedig zenéjével tett hozzá vastagon az összképhez.

Az évszázad első napján egy kisfiút talál Dany Boodmann, fűtő (Bill Nunn) a Victoria óceánjáró báltermében, magához veszi, s a kölyök ott nevelkedik a hajón, anélkül, hogy egyetlen egyszer is a szárazföldre tenné a lábát. Nevelőapjától kapott, igencsak kacifántos nevét mindenki megjegyzi, hisz később a világ egyik legjobb zongoristája cseperedik Danny Boodmann T. D. Lemon 1900-ból (Tim Roth).

Történetét egy másik szálon futó cselekmény keretein belül barátja és zenésztársa, Max (Pruitt Taylor Vince) meséli el, miközben lázasan próbálja előkeríteni a halálra ítélt hajó gyomrában a különös zongoristát. Márpedig az életút, ahogy egy ilyen figurától várható, furcsa, és különös, és ki tudja, hol fog végződni? Szó esik plátói szerelemről, megszólalnak az Amerikában új életet keresők tragikus meséi, miközben fantasztikus zenei kíséret zúg folyamatosan a néző fülébe, egy más kor hangulatát hintve szét a képernyőn. Eközben 1900 folyamatosan küzd önmagával, hisz elhagyná szívesen a hajót, de mivel soha életében nem látott mást, mint a tat és orr közötti, szűk világot, megrémíti a végtelen távolság.

Az olasz filmipartól megszokott, részletekbe bújtatott ördög képében feszült és izgalmas történetet láthatunk, ami a maga két és háromnegyed órás játékidejével iszonyat hosszúak tűnhet, de egy pillanatig sem unatkozunk. Szebbnél szebb zongoradarabok, virtuóz párbajok fokozzák a hangulatot, hogy teljesen belemerüljünk az elénk tárt képbe – Ennio Morriconét később Golden Globe-bal jutalmazták. Első ránézésre beugrott a jellegzetes magyar képi világ, és bizony Koltay Lajos nem véletlen kapott érte Európa Filmdíjat. A fekete-fehér fotózást színes filmre átültető módszere, valamint a „Lajosozás” világszerte ismertté tette nevét, amely nevet ez a mozi is öregbít.

A színészi játékra sem lehet panasz, Tim Roth hatalmasat alakít, ahogy a rángatózó szemű, amúgy főként kisebb mellékszerepekben feltűnő Pruitt Taylor Vince is kitesz magáért. Az enyhén túljátszott karakterek illenek a felfokozott, századfordulós hangulathoz, és remek kontraszttal ellensúlyozzák a mögülük előkandikáló drámai pillanatokat.

Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a mozit, garantált filmélmény, egy jól megírt történet nagyszerű vászonra vitele, le a kalappal a készítők előtt!

Imdb

Trailer:

-Árvai Levente-

Oszd meg

Szólj hozzá