A Quimby idén már játszott szimfonikus zenekarral, cirkuszi artistákkal, láthattuk dalaikat képként, most pedig az Å‘rületes fesztiválszezon után a nagyszÃnpadokról a meghittebb terekbe költözik és Å‘sztÅ‘l ismét egyik kedvenc játszóterén, a szÃnházakban adja át magát az önfeledt muzsikálásnak. A Quimby Teátrumban elÅ‘kerülnek a finomabb dalok, amelyek a zajos közeg helyett a megszentelt figyelemre vágynak és a szÃnház intim közegében bontakozhatnak ki igazán, de itt akár a koncerteken gyakran elkiabált számok is szÃnházi gúnyát ölthetnek. Hiszen éppen erre jó a szÃnház: a szereplÅ‘k gondtalan belefeledkezhetnek a játékba, mÃg a közönség nyugodtan elmélyedhet az elé tárt világban.
A Quimby tagjaitól amúgy sem állnak távol a teátrális eszközök, itt azonban egy teljes előadás szalad fel a történetek, dialógusok, gesztusok és némajátékok mentén felfűzött estére. A katartikus vég ezúttal sem maradhat el.