• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Csengő baRackák

Csengő baRackák

Különleges hangszerbemutatónak adott helyet a Jazz Söröző február 17-én. Nem egy átlagos hétköznap és nem hétköznapi élmény az, mikor Ferenczi György és Pintér Zsolt ad ízelítőt hangszerelméletből, -és gyakorlatból.

Nemrég egy baráti beszélgetés alkalmával elhangzott a banális (és igaz) kijelentés, miszerint a boldogság nem egy folyamatosan fenntartható állapot. De-mint bölcsen megállapítottuk- vannak tökéletes pillanatok, mikor minden kerek. Február 17-én este, úgy tíz óra tájban, a szolnoki Jazz Sörözőben egy pohár bor, és egy adag Ferenczi György-fújta, Pintér Zsolt -pengette nóta mellett volt pár tökéletesen “gömbölyű” pillanatom.

Azzal kezdődött az egész, hogy barátnőm herfli vásárlást fontolgatva ráharapott a Jazz programajánlatára: “A sound okán- Sigma gitár és Suzuki szájharmonika hangszerbemutató turné Pintér Zsolttal és Ferenczi Györggyel és Veled!”.Na most, a leányzó elfelejtette megemlíteni a fellépők nevét, így csak annyit tudtam, hogy munka után szájharmonika, és gitárkísérettel borozunk/sörözünk és kipróbálhatjuk a bemutatott hangszereket. (Ez utóbbitól kissé ódzkodtam, mert hangszerkezelési antitalentumnak tartom magam. Ezt később a helyszínen is hangoztattam, mikor asztalunknál már mindenkinek volt valamilyen hangszer a kezében/szájában, én meg jobb híján lelkesen csettintgettem és ráztam a csörgő teknősgyűrűmet.) Estig az a feledni való felmosórongy színű nap volt, ami után az ember százszor is meggondolja, ne haza vánszorogjon-e punnyadni inkább pubjárás helyett. Mázli, hogy jól fejlett és elnyomhatatlan belső hanggal rendelkezem, ami határozottan a Jazz felé terelt.

Már javában zajlott a bemutató,mikor megérkeztünk. Nagyon szeretném, ha készült volna fotó a képemről, mikor az objektumba lépve megláttam a már kint is gyanús hangok forrását: A pár órával korábban általam fejhangon óbégatott (és amúgy rendszeresen hallgatott) “Jáger Jóska balladája” és “Milyen lárma”- előadói teljes életnagyságban! És bár nem volt jelen a teljes Rackajam, egy panasz sem hagyta el a számat- ami persze lehetett volna a leesett állam miatti funkciózavar is.
A pillanatnyi pozitív sokk után belemerültünk a hangszerbemutatással egybekötött örömzenélés élvezetébe. Mert igazi örömzene volt- ahogy barátnémmal megállapítottuk, ritka/jó látni olyan Művészeket, Embereket, akik szívből és igazán jelen vannak és zenélnek a közönségüknek, legyenek azok akár csak egy-két tucatnyian. (Volt már “szerencsém” fapofával-citromarccal lenyomott koncertekhez, ahol nyilvánvaló volt, hogy a zenekar tagjai talán bármit és bárhol máshol szívesebben csinálnának)

A két órás bemutató után asztaltáncoltatás következett: abban a kivételes szerencsében volt részünk hármunknak (mert egy gitárvirtuóz fiatalemberrel együtt trióban érkeztünk mulatni) hogy az est főszereplőivel kiegészült asztaltársasággá válhattunk. Ferenczi Gyuri barátnémnak mutatta be a sokféle herflit, arra buzdítva, hogy csukott szemmel fújva válassza ki közülük a nagy őt. A nagy találkozás megtörténtével a lány és a hangszer elválaszthatatlanná váltak, bár lehet, csak szájzárat kapott barátném örömében, hogy hangot fogott. Mint fentebb írtam, hangszerkezelési antitalentumnak tartom magam, de erre a kijelentésemre érkezett is Gyuri válasza, miszerint “Mindenkiben ott a zene”. Így dudorásztam-csettintgettem, kacagott-zokogott a harmonika, Pintér Zsolti gitárjátékával és a megidézett Johnny Cashsel tökéletes tábortűz hangulat alakult ki. Hát nem illusztris társaság?
(A haverunk által előadott Gumimaci főcímdal, és a Csovi Csovi Jasper már csak hab volt a tortán…)
Fantasztikus élmény volt számunkra ez az este, az a fajta, ami jó pár napra biztosítja számunkra a pozitív töltést. Köszönjük Ferenczi Györgynek és Pintér Zsoltnak és várjuk vissza őket!

Nagy Éva Bernadett(Nevadett)

(Az est nem jöhetett volna létre, ha nincs a: Forte Music kft, a Roland 5000 hangszerbolt, és a Jazz Söröző)

Oszd meg

Szólj hozzá