• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube
Cseh Tamás Program – zenei menedzsment workshop 1.

Cseh Tamás Program – zenei menedzsment workshop 1.

Hogyan legyen sikeres a bandám? Hogyan teremtsem elő a pénzt egy nagylemezre/klipre/turnéra? Mi kell ahhoz, hogy fesztiválokon játszhassak? – ezekhez hasonló kérdésekre kaphattak választ azok, akik részt vettek január 23-án a Design Terminálban megrendezett, a Cseh Tamás Programiroda által szervezett Backstage nevű előadássorozat első részén.

(A Backstage egy része a Nemzeti Kulturális Alap által létrehozott programnak, mellyel a könnyűzenei életet szeretné fellendíteni. Sok zenekar és médium nyert különböző mértékű támogatást, de a pályázatok kiírása még folyamatban van, így érdemes figyelni, milyen lehetőségek adódnak még.)

A workshopok vendégei a szakma elismert tagjai, akik hasznos tanácsokkal tudnak szolgálni a feltörekvő zenekaroknak, menedzsereknek, lényegében a zeneipar bármely résztvevőjének, de az előadások minden érdeklődőnek izgalmasak lehetnek.

A nap első vendége Krucsainé Herter Anikó, az NKA Igazgatósága főigazgatója volt, aki tájékoztatott az aktuális pályázati felhívásokról és ismertette az online felület működését. Érdekes, hogy sok zenekar figyelmét mennyire elkerülik ezek a lehetőségek, pedig legtöbbször ezeket direkt amatőröknek írják ki, így esélyes lenne megnyerni is őket. Már ha csak a Cseh Tamás Programról beszélünk, akkor mondhatjuk, hogy 42 kezdő zenekar nyert támogatást az első kép- és hangfelvételhez, és ez még csak az egyik alprogram a nyolcból. Szóval kedves zenekarok! Figyeljétek a pályázatokat, megéri!

A második előadó a Zeneipari Hivatal vezetője, Morcz Fruzsina volt, aki a nemzetközi és a magyar zeneipari szereplők feladatairól beszélt, illetve sok tippet adott a pályakezdő zenekaroknak, mit hogyan érdemes csinálni a siker érdekében. Az ő előadása annyira lendületes, motiváló és tanulságos volt, hogy amint lehetőségem lesz rá, biztosan beiratkozom a Zenei Menedzsment képzésére és bátran ajánlom bárkinek, akit foglalkoztat a téma és szeretne minél sikeresebb lenni a szakmában. Bevezetésképpen a zeneipar, mint ágazat fontosságáról beszélt, mert Magyarországon valahogy nem veszik komolyan ezt a szektort. „…csak Európában 7 millió embert foglalkoztat a kreatív és a kulturális ipar, ötször többet, mint a telekommunikációs szektor” – emelte ki. Összehasonlította a külföldi és a magyar zenei oktatást; nyilván külföldön sokkal több helyen tanítanak ilyesmit és sokkal komolyabban is veszik ezeket a képzéseket, de szerencsére nálunk is egyre több a lehetőség.* Az előadás végén a közönség soraiból valaki feltette a kérdést: Hol van az a pont, amikor egy zenekarnak érdemes lenne inkább feladnia? Fruzsina erre is tudott érdemben válaszolni, kiemelte az olvasás, utánajárás, önelemzés fontosságát, hogy mennyi minden múlik azon, hogy tudatosan csinálja az ember a dolgait, mert legtöbbször ott csúsznak el zenekarok, hogy nem is tudják, mit rontottak el, vagy mit kéne egy kicsit máshogy csinálni. Már csak azért is megéri egy-egy ilyen előadásra elmenni, mert az ember rájön, hogy mit nem tud.

Harmadikként Gerendai Károly, a Sziget főszervezője látott el minket hasznos infókkal. Sokakat foglalkoztathat a téma, hogy egy-egy amatőr zenekar miért nem kap fellépési lehetőséget egy kisebb színpadon, mégis mit kell tenni ahhoz, hogy bekerülhessen a fellépők közé? Erre egyszerű a válasz: ha már ott tart egy csapat, hogy érdemes lenne fellépnie, és nem a hangosítónak meg a két kötelező részegnek fog játszani, ami nem csak a fesztiválnak gáz, hanem a zenekarnak is, akkor már jelentkezni sem kell, mert meg fogják keresni. Vannak olyan szervezők, akiknek ez a dolguk, hogy folyamatosan képben legyenek az aktualitásokkal, figyeljék, hol tartanak a kisebb zenekarok, és ha potenciált látnak valamelyikben, felkeresik őket. Hozott is erre egy példát, igaz külföldit, hogy meghívtak egy bandát x összegért, mert lehetőséget láttak benne, a zenekar pedig a fesztivál időpontjára befutott, és a többszörösét kérte volna el, ha később keresik meg. Lényeg a lényeg: amatőröknek maximum annyit segít egy Szigetes fellépés, hogy elmondhatják magukról, hogy felléptek, de ha a koncert közben párhuzamosan megy egy nagyobb produkció, senkit nem fognak érdekelni. Ezekből az okokból a tehetséggondozást nem ilyen módon kell megoldani. Erre ott van a Nagy-szín-pad! program, meg sok más. Arra a kérdésre pedig, hogy a pénz mennyit számít egy zenekar befuttatásánál, annyit válaszolt, hogy igen, fontos, de van az a pont, ahol már az sem számít. Az első lépéseknél persze helyzeti előny, de annyira sokrétű és sok csatornából áll a világ, hogy ma már azt elérni, hogy te minden csatornát, eszközt párhuzamosan tudj használni, Bill Gates vagyona sem elég. Ha zenészként akar valaki sikeres lenni, az első és legfontosabb teendő, hogy a saját hangszerének minél nagyobb mestere legyen.

A Backstage 2. előadásáról itt olvashattok.

*: (Egyetemen: az International Business Schoolban 3 éves a Művészmenedzsment Bsc, a Pécsi Tudományegyetem könnyűzenei képzése a Zenélő Egyetem (ZEN), illetve a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi karának mesterképzésein választható tantárgy a Zenei menedzsment és marketing szeminárium. Képzéseken: Majdnem Híres Rocksuli, Zeneipari Hivatal, Werk Stílus és Kommunikációs Akadémia).

-Kövecses Evelin-

Oszd meg

Szólj hozzá