• facebook
  • soundcloud
  • youtube

Koncertbeszámoló



Koncertbeszámoló: A 2013-as ROXOLNOK zenei tehetségkutató verseny döntője@Szolnok, Tiszaliget

Roxolnok – zenei tehetségkutató verseny, döntő 2013. szeptember 20-21. Tiszaliget Pár hete került megrendezésre a 2013-mas Roxolnok – zenei tehetségkutató verseny a Tiszaliget szabadtéri színpadán. A versenyre olyan zenekarok jelentkezhettek, akik legalább két felvétellel rendelkeznek, legyen az egy profi hanganyag vagy akár egy koncertfelvétel, Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek, illetve nem jelent meg albumuk kiadói gondozásban. A fellépéseket egy facebook szavazás előzte meg, ami alapján a zsűri odaítélte a legtöbb pontot szerzett zenekarnak az ún. közönségdíjat, ezen kívül a beküldött dalok alapján egy nem szolnoki érdekeltségű szakmai zsűri kiosztotta a karakter-díjat is a szolnokzene.hu támogatásával. Az első három helyezést pedig az élőben nyújtott teljesítménnyel lehetett elérni, amit egy négytagú zsűri pontozott bizonyos szempontok alapján. 1. nap Pénteken 5-kor startolt a verseny egy sorsolással, ami a zenekarok fellépési sorrendjét döntötte el. Eszerint az első este így alakult: 1. Nonsense 2. Füst a Szemben 3. Mirodam 4. Show Me Regret 5. In a Blaze Minden zenekarnak 40 perce volt a műsorra pakolással együtt, így gördülékenyen ment a ki-be pakolás és a beállás is minden alkalommal. Átlagosan minden bandának 3-4 dalra maradt ideje, ami pont elég volt a bemutatkozásra. 6 körül el is kezdte a törökszentmiklósi Nonsense, akiknek a munkássága egészen a 90-es évekig nyúlik vissza. 10 év kihagyás után 2010-ben élesztették fel a bandát, ami ahogy az lenni szokott, számos tagcserét követően érte el a mostani felállást. Érződött a produkción, hogy összeszokott a banda, nem hiába zenélnek már többtíz éve, viszont már a 2. dalnál elkezdtek untatni. Hiányzott a lendület, a dalok inkább lassabb, kevésbé pörgős témák voltak, a színpadon nem történt semmi. Gyors pakolás, kezdett a szolnoki Füst a Szemben. Nem egy régió formációról van szó, mégis úgy gondolom, hogy egy zeneileg kiforrott előadást hallhattunk tőlük. Mióta kiegészültek Tóth István ’Totis’- sal, még összeszedettebb és teltebb az összhatás, ez egy jó döntés volt. Az egyetlen dolog, ami nekem nem jön be, és ami sok zenekarnál probléma, az a magyar szöveg angolos akcentussal való éneklése. Nem fogok itt olyanokkal dobálózni, hogy „nem lehet érteni a szöveget”, meg „a zene jó, csak így nem jön át a mondanivaló”, ezt sokan megkapják (és megkapjuk), ez a műfaj viszont szövegcentrikusabb, mint az általam kedvelt zenék nagy része, így úgy gondolom, ezen lehetne javítani. Hanna egyébként élőben egyre ügyesebb, nem sokszor hallani ilyen egyedi hangot. Harmadikként a rákóczifalvai Mirodam zenekart láthattuk. Bevallom, még sosem voltam koncertjükön, pedig régóta tudom, hogy kik ők. A zenéjük abszolút nem az én műfajom,…



Koncertbeszámoló: 2013.09.14. Post Summer Nite @ Rákóczifalva, Netovább söröző

14-én, szombaton, ismét pár ismerős zenekart láthattunk Rákóczifalván, a Netovább sörözőben. Az első zenekar, a Die for a Moment volt, utánuk a 60 Miles to Nebraska következett, harmadik a Recovery, majd az Over my Dawn, a két utolsó fellépő, pedig a Show me Regret és az In a Blaze volt. Kereken este 7-kor kezdődött a buli, a zenekarok már természetesen előbb ott voltak; már ilyen 5 fele, hogy minden a helyén legyen, mire jön a nép. Fél 3-kor fejeződött be kb. az utolsó koncert, utána még pakolászás, meg “na még egy sör”, és mehetett mindenki a dolgára. Na de vissza az elejére. Az első a Die for a Moment volt. Még nincs fél éves a zenekar, viszont nem kisgyerekekről beszélünk. Cibakházáról jöttek, post-metal stílushoz sorolják őket. Ez volt még csak a második koncertjük, viszont már 2 klippel is készülnek. Az egyik a Climax, a másik a Mindenki játszik című számhoz. Egy ep-t is várhatunk tőlük, körülbelül tavaszra. Nem tudom, hogy rájöttem volna-e, hogy csak a második koncertjük, ha nem mondják. Igaz, ez még annyira az este elején volt, hogy nem tolongtak rajtuk, de nem volt rossz. Még az első egy-két számnál állítgattak a hangosításon, nem minden volt tökéletes, de hát istenem. A hangulat a lényeg. Nekem mondjuk személyesen nem jött be annyira, de csak szimplán mert nem tetszettek annyira számok, és mert nem vitte senki túlzásba a mozgást a zenekarból. Nem mintha lett volna rá egy utcányi hely, de azért szűkös sem volt. Die for a Moment setlist: Intro Mindenki játszik Nincs többé vágy! Hagytam megszületni Die For a Moment Múló rosszullét Climax (instrumental) Engedj el! Csak egy ölelés Naked=Neked szól! (Ebből 3 számot sajnos nem tudtak játszani a csúszás miatt) A második a mostanában “felkapott”, legalábbis többször emlegetett banda, a 60 Miles to Nebraska volt. Körülbelül másfél hónapja jött ki az EP-jük, Reflection címmel. Nem kell szerintem bemutatni őket, a hangsúly egyébként is a koncerten van. Mondhatni elég sokan voltak rajtuk, itt kezdett összegyűlni a tömeg. A legutóbbi falvai koncertjükhöz képest szinte mérföldekkel (pontosan 60-nal) jobbak voltak. Bár volt egy-két baki, a basszerosnak elszakadt a pántja, a szóló gitáros pedig seggreült egy nagyobb ugrásnál, de nagyon szépen improvizáltak. A számaik amúgy is tetszenek nekem, és most így koncerten is nagyon élvezhetőek voltak. 60 Miles To Nebraska Setlist: 1. My Ticket Home – Dead Weight 2. Time is out (saját) 3. Of Mice And Man – Secound&sebring 4. Price Of…



Koncertbeszámoló: 2013.08.17. Höffler Norbert @ Csiki Borozó

2013. augusztus 17-én a Csiki borozóban volt koncert, Höffler Norbert előadásában. Akusztikus gitár és ének egy személyben, indie és folk keveredése, igazi chill out zene. Személy szerint nekem pont egy ilyen koncertre volt affinitásom a hétvégén, ezért kíváncsian mentem el. Este 9 után nem sokkal már kezdődött is az említett esemény. Körülbelül 30-40-en lehettek a borozóban, csendes-ülős koncert volt, de azért családias, szerintem mindenki jól érezte magát. Nagyszerű dolog, ha valaki egymaga ki tud tölteni egy bizonyos időt a színpadon/közönség előtt úgy, hogy senkinek sincs hiányérzete. Gondolok itt arra, hogy van, hogy egy egész zenekar nem tudja lekötni a közönséget fél óra erejéig. Ez itt most sikerült, bár volt egy cigiszünet a felénél, ez nem vett el az este hangulatából semmit. Hangosítás a helyén volt, egyben szólt az egész, a gitár és az ének egymáshoz képest teljesen rendben volt, öröm volt hallgatni. Az esemény neve egyébként August Clown volt, ez egy számcím, méghozzá az este első számának eredeti előadójától, Gregory Alan Isakovtól. Az ő számainak köszönhetően kezdett el énekelni Norbi. Egyébként ez nem az első koncertje volt az emberünknek, előtte már lépett fel néhányszor a Tisza-moziban. Nem tudni mikor lesz következő koncert, de remélem minél hamarabb, és aki lemaradt, az is be tudja pótolni. Ha valaki esetleg továbblép az “érdekel, de majd máskor utánanézek” fázison, annak erősen ajánlom Höffler Norbi oldalát; https://hofflernorbert.bandpage.com Végeredményben egy igazán jó koncert volt, borhoz és meleg nyári estékhez különösképpen illik. Előre még nem tudni mikor lesz következő alkalom, de mindenki időben meg fogja tudni. Setlist: Gregory Alan Isakov – Second Chances The Tallest Man On Earth – Love is All The Tallest Man On Earth – Gardener The Lumineers – Stubborn Love The Tallest Man On Earth – The Blizzard never seen the desert sands Gregory Alan Isakov – She Always Takes It Black The Tallest Man On Earth – King of Spain Mumford&Sons – Hopeless Wanderer -Balogh Emese-



Koncertbeszámoló: 2013.06.15. Füst a Szemben, Beaton @ Csiki Borozó

Június 15-én, a Csiki borozóban fellépett a Füst a szemben zenekar. Nem egyedül vitték el az egész estét, előttük egy dob-darbuka előadást hallhattunk amit Totis (Tóth István) és Joey (Gulyás Máté) eszközölt, vagy más néven a Beaton. Este 8 után pár perccel már kezdődött is a dobdemonstráció. 3 saját számot hallhattunk és egy feldolgozást a végére, amihez beszállt a Füst a szemben basszerosa és gitárosa is. Ezután egy cigire sem elég szünet következett, mert rögtön kezdett a Füst a szemben zenekar. Egy 2011-ben alakult 4-tagú bandáról van szó. Az énekes személyében egy hölgy; Rózsa Hanna, a dobok mögött Gulyás Máté, basszusgitárnál Dabis Gergő, és a gitár-vokál felelős Kovács Gergő. A stílusukat nem is tudom, hogy lehetne meghatározni, nem összetett, csak mindenféle van benne; rock, jazz, blues, funky. Nagyon kellemes egyébként, nem rázod le a hajat a fejedről, de nagyon jó kis ritmusos, pörgős zene az övék. Játszanak egyébként feldolgozásokat is, mint például Red Hot Chili Peppers, Stevie Wonder, és Neil Young. A dob-darbuka felállás nekem nagyon tetszett, jó volt hallgatni és szerintem hosszútávon is megunhatatlan. Már önmagában szeretem a dobot, nem tudom ki hogy van vele, de csak dobbal is lehet összehozni jó dolgokat. Az első három számuk mint már mondtam saját, a negyedik gitárosokkal is kísért szám pedig Godsmack – Batalla de los Tambores (dobok csatája) volt. Időben kezdett a zenekar, minden mondhatni a terv szerint alakult. 20:30 körül már mindenki a helyén volt, és kezdődhetett a buli. Voltak ott már olyanok, akik nem először látták őket, voltak, akik még csak nem is ismerték őket, de tény hogy mindenki nagyon jól érezte magát. Nekem például sikerült „megkaparintanom” egy dobverőt is, ami a földön landolt és csak egy sráccal kellett megküzdenem érte, de semmi gond, meglett. A dobverődobálásról persze lehet, hogy rögtön egy nagyszínpad és 100.000 ember ugrik be; na, ez itt nem így volt, de azért itt is lehet dobálózni. Nagyon jól nyomták, igazi nyárkezdő fülledt koncert volt, nagyon jó számokkal. Aki nem jött el az még láthatja őket a nyáron valószínűleg. Setlist: Füst A Szemben – Intro Stevie Ray Vaughan – Couldn’t Stand The Weather Füst A Szemben – Bor Helyén Miles Kane – Inhaler Füst A Szemben – Rozsdaetika Füst A Szemben – Köldökgyár BigBang – To The Mountains Band Of Skulls – Sweet Sour Band Of Skulls – Light Of The Morning Füst A Szemben – Két Külön Oldal Neil Young – This Is Nowhere Red…



Koncertbeszámoló: Mudpie, None Shall Fall, Another Dawn Comes, 21 Gun Salute. Rock Parking. 2013.05.10.

Magyar verzió: Május 10-én hatalmas buli volt a Rock Parkingban, két holland és két magyar hardcore zenekar zúzott egész este. Irgalmatlanul odavágtak, és mint eddig is, ingyenes volt az este, bárki jöhetett bármikor. Este 10-kor kezdett az első zenekar és egészen hajnal 2ig ment a buli. A Mudpie, a None Shall Fall, az Another Dawn Comes és a 21 Gun Salute zenekarok léptek fel. A None Shall Fall és a 21 Gun Salute Hollandiából jöttek, a Mudpie és az Another Down Comes pedig hazai zenekarok. A hollandok már este 7re megérkeztek a helyszínre, a többiek később jöttek. Minden rendben ment, mondhatni időben kezdett mindenki, bár csak a kezdés szokott fix időpont lenni, a többi meg megy, ahogy megy. Az első zenekar a Mudpie volt. Bár ők egy budapesti punk zenekar, nagyon is beleillettek az estébe, zúzós bulit nyomtak. A hangosítás az elején konkrétan erőszakot tett a dobhártyámon, de utána javult a helyzet. Kicsit meglepődtem, hogy a dobos és az énekes is hölgy volt, ritkán látni ilyet, de nagyon jók voltak. Ki sem nézném az énekesből, mekkora hangja van. Mudpie setlist: 1.Debility of purpose 2.You won’t have rest 3.Lust for power 4.No more you 5.Feldolgozás (rudimentary peni) 6.Új szám, még nincs címe 7.Lack of your sympathy 8.Disappointed Lust For Power by Mudpie A második zenekar a None Shall Fall volt. Mint már mondtam, Hollandia északi részéről jöttek el egészen idáig hogy nekünk zenéljenek. 2009-ben alakultak, egy kőkemény hardcore metal banda, kemény és gyors zenét játszanak, és hát ezt be is bizonyították az este folyamán. Látszik, hogy imádják, amit csinálnak, nagyon odatették magukat a koncerten. Nem csak zeneileg volt rohadt jó,de maga ahogy előadták az egészet is nagyon tetszett. Nem cigánykerekezést kell itt elképzelni, csak egyszerűen annyira természetesen odaillettek a gitárok és a dob mögé, hogy azt öröm volt nézni. None Shall Fall setlist: 1. Faded Line 2. Road To Ruins 3. Pure Failure 4. Standing In The Middle 5. This Is Why We Do It 6. This Battle Is Fought Alone 7. Driven By Anger Utánuk nem sokkal következett ismét egy hazai zenekar, az Another Dawn Comes. Ők is Budapestről jöttek, akárcsak a Mudpie. 2010-ben alakultak, metált játszanak, de nekem inkább tűnik hardcorenak, vagy akkor már inkább a kettő között, esetleg keverék. Mindenesetre jól nyomják nagyon, jó kis koncertet adtak, a közönség is nagyon élvezte, bár még mindig nem kultiválom a pogokat abban a szardíniás doboznyi teremben, de hát ha ez…



Koncertbeszámoló: 2013.04.19, 60 Miles To Nebraska, Show Me Regret @ Netovább söröző

Április 19-én Rákóczifalván a Netovább sörözőben fellépett a 60 Miles To Nebraska, és a Show Me Regret zenekar. Róluk már korábban is volt szó egy-egy parkingos buli kapcsán: Koncertbeszámoló: 2013.03.09. Show Me Regret, a Standby Gravity, Over My Dawn @ Rock Parking Koncertbeszámoló: 2013.03.01. Effrontery, 60 Miles To Nebraska, Sick Soul @ Rock Parking Régebben itt egy Corner nevezetű disco állt, így érthető a belső elrendezés. Egy külön teremben volt a koncert, mindenféle UV fénnyel meg ilyenekkel. Férős volt, kint is lehetett ülni, főleg hogy nyárias idő volt. Szokásos falvai árak, aki ügyes 500 ft-ból elszédeleg. Nem volt a legjobb a terem akusztikája, meg a cucc sem, főleg, hogy az egyik hangfal elszállt, de amit ki lehetett hozni az estéből, azt kihozták. Kicsit meglepődtem amikor kimentem, hogy több szolnokit látok mint falvait. Pedig a Show Me Regret falvai, sőt, osztoznak a próbatermen a 60 Miles-al. Este 9-re volt kiírva a kezdés, a 60 Miles kezdett, pontosan 45 perc késéssel. 1 órát játszott a banda, nagyon jók voltak, sajnos a közönség nem igen akart mozogni, de mi elöl azért hoztuk a formánkat. Az énekes rizsázhatott volna többet is a számok közt a közönséggel, de egyébként rendben volt. Kár, hogy nincsenek a számaik felvéve, szívesen hallgatnám itthon is őket. 11 előtt egy negyedórával fejezték be a srácok, utánuk egy kis szünet, és már kezdhetett is a Show Me Regret. 60 Miles To Nebraska setlist: 1.My Ticket Home – Dead Weight 2.Close Your Eyes – Song for the Broken 3.Of Mice & Man – Repating Apologies 4.2.saját 5.Of Mice & Man – Secound & Sebring 6.1.Saját 7.It Dies Today – A Constant Reminder 8.3. saját (legújabb) A Show Me Regret is körülbelül 1 órát játszott, kicsit több ember volt itt, mint a 60 Miles-on. Pörögtek, mint a duracell nyuszi, hatalmas bulit csináltak. Úgy felhergelték a közönséget, hogy még egy kisebb pogo is született ott elöl. Valószínűleg ez volt az utolsó koncertje a zenekarnak ebben az évben, esetleg még ősszel lesz egy, mert elvonulnak felvenni a számaikat. Show Me Regret setlist: 1. Intro 2. Tragedy 3. Mirrors (Natalia Kills Cover) 4. Mi fajunk 5. The Plot To Bomb The Panhandle (A Day To Remember Cover) 6. Feel All The Mistake 7. It Couldn’t Be The End 8. Show Me Regret (Opus) Aki ott volt, az egy kicsi, de annál jobb bulinak lehetett része. Nem is emlékszem mikor tomboltam utoljára ekkorát, nagyon jól éreztem magam….

7 of 10
345678910