Koncertbeszámoló: A 2013-as ROXOLNOK zenei tehetségkutató verseny döntője@Szolnok, Tiszaliget
Roxolnok zenei tehetségkutató verseny, döntő 2013. szeptember 20-21. Tiszaliget Pár hete került megrendezésre a 2013-mas Roxolnok zenei tehetségkutató verseny a Tiszaliget szabadtéri színpadán. A versenyre olyan zenekarok jelentkezhettek, akik legalább két felvétellel rendelkeznek, legyen az egy profi hanganyag vagy akár egy koncertfelvétel, Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek, illetve nem jelent meg albumuk kiadói gondozásban. A fellépéseket egy facebook szavazás előzte meg, ami alapján a zsűri odaítélte a legtöbb pontot szerzett zenekarnak az ún. közönségdíjat, ezen kívül a beküldött dalok alapján egy nem szolnoki érdekeltségű szakmai zsűri kiosztotta a karakter-díjat is a szolnokzene.hu támogatásával. Az első három helyezést pedig az élőben nyújtott teljesítménnyel lehetett elérni, amit egy négytagú zsűri pontozott bizonyos szempontok alapján. 1. nap Pénteken 5-kor startolt a verseny egy sorsolással, ami a zenekarok fellépési sorrendjét döntötte el. Eszerint az első este így alakult: 1. Nonsense 2. Füst a Szemben 3. Mirodam 4. Show Me Regret 5. In a Blaze Minden zenekarnak 40 perce volt a műsorra pakolással együtt, így gördülékenyen ment a ki-be pakolás és a beállás is minden alkalommal. Átlagosan minden bandának 3-4 dalra maradt ideje, ami pont elég volt a bemutatkozásra. 6 körül el is kezdte a törökszentmiklósi Nonsense, akiknek a munkássága egészen a 90-es évekig nyúlik vissza. 10 év kihagyás után 2010-ben élesztették fel a bandát, ami ahogy az lenni szokott, számos tagcserét követően érte el a mostani felállást. Érződött a produkción, hogy összeszokott a banda, nem hiába zenélnek már többtíz éve, viszont már a 2. dalnál elkezdtek untatni. Hiányzott a lendület, a dalok inkább lassabb, kevésbé pörgős témák voltak, a színpadon nem történt semmi. Gyors pakolás, kezdett a szolnoki Füst a Szemben. Nem egy régió formációról van szó, mégis úgy gondolom, hogy egy zeneileg kiforrott előadást hallhattunk tőlük. Mióta kiegészültek Tóth István Totis- sal, még összeszedettebb és teltebb az összhatás, ez egy jó döntés volt. Az egyetlen dolog, ami nekem nem jön be, és ami sok zenekarnál probléma, az a magyar szöveg angolos akcentussal való éneklése. Nem fogok itt olyanokkal dobálózni, hogy nem lehet érteni a szöveget, meg a zene jó, csak így nem jön át a mondanivaló, ezt sokan megkapják (és megkapjuk), ez a műfaj viszont szövegcentrikusabb, mint az általam kedvelt zenék nagy része, így úgy gondolom, ezen lehetne javítani. Hanna egyébként élőben egyre ügyesebb, nem sokszor hallani ilyen egyedi hangot. Harmadikként a rákóczifalvai Mirodam zenekart láthattuk. Bevallom, még sosem voltam koncertjükön, pedig régóta tudom, hogy kik ők. A zenéjük abszolút nem az én műfajom,…