• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube

Bejegyzések tőle: Timúr

Filmajánló: Szerelemre hangszerelve (2013)


Múltkor majdnem kiszúrt velem aRosseb kolléga és beajánlott egy Hugh Grant filmet. Már fogtam a fejemet, mikor a csodálatos asszonyi száj így szólt: „Írd be azt, hogy Szerelemre hangszerelve. Egészen korrekt.” A magyar címe mit is mondjak, elég borzasztó, aztán mikor elindult a lejátszómban, máris megfogott a képi világ. Dave (Adam Levine) és Greta (Keira Knightley) az angol szerelmespár közösen írják dalaikat, mikor is Dave szerződést kap a nagy betűs Ámerikábán, ám a pezsgő New Yorkban Dave fejébe száll a frissen szerzett dicsőség, és csúnya körülmények kihajítja életéből Gretat

Beharangozó: II. Palacsintafesztivál


2017. május 19. és 21. között másodszor kerül megrendezésre a szolnoki Palacsintafesztivál. A tészta ünnepének a Széchenyi Ökoturisztikai Parkerdőben található NEFAG játszótér ad otthont. A 3 napos móka alatt természetesen nem maradunk muzsikaszó nélkül sem. Lesz itt kérem, Wellhello, Dévényi Tibi bácsi, Neoton Família, Berecz András, Halász Judit, Alma együttes, DJ Dominique, Csörömpölők, Zenés ABC és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar is meghódítja majd a színpadot.
Apáink diszkója, gyermekzene, country és komolyzene ízlésesen palacsintába töltve. A programokról ide kattintva bővebben lehet olvasni. 

Kritika: St. Lucifer – St. Lucifer (2017)


Véletlenül bukkantam rá a kunszentmártoni duóra. A temető mellett megbújt műhelyre, végül a facebook-on leltem rá. Az egyfős projektnek indult zenekar 2016 októbere óta létezik. A 6 számot tartalmazó 25 perces St. Lucifer névre hallgató demó 2017 elején látott napvilágot. Egy demóhoz képest teljesen jól szól. Kopog persze, de van benne súly. A gitárhangzás jó kövér lett. Zeneileg kicsit trükkösebb a dolog. A srácok saját bevallásuk szerint valami olyan black metalt akartak létrehozni, ami befogadhatóbb. A sátáni attitűd nyilván könnyen félreértelmezhető, de ebben a cikkben bővebben kifejtik nézeteiket. 

Premier+Kritika: Climax – EP (2017)


Három évet kellett várni a Climax EP-re. A három számot tartalmazó virtuális korong a héten került a közönség elé és most hajbókol! A zenekar a thrash és a hardcore jelzőket használja öndefiniálásként. Thrashnek talán a riffelés miatt nevezném, az ugrálós breakdown-os részek pedig valóban a kései hardcore-t idézik. Ami nekem nagyon tetszik, hogy nincsenek szólók. Nincsenek ötlettelen kötelező jellegű kitöltések. A hagyományos dalszerkezet így kicsit felborul, ami ad az anyagnak egy plusz löketet. A hangszeresek dolgoznak keményen, klopfolják kezük tárgyát, mégis kicsit egysíkúra a három dal így egymás után. 

Kritika: Árnyak – Éjszakai utazás (2002)


Azoknak, akik még nem hallottak az Árnyakról, elmondom, hogy egy 1994-ben alakult szolnoki illetőségű dark\gothic együttesről van szó. Az Éjszakai utazás 2002-ben jött ki. Egy 15 éves lemezről nehéz úgy objektíven értekezni, hogy a megjelenésekor én még gyakorlatilag kisgyerek voltam, de megpróbálom. Ami a legfontosabb ilyenkor, hogy ne mai szemmel, hanem a saját korának megfelelően próbáljam analizálni a témát.

Az Éjszakai utazás – de alapvetően az Árnyak is – a dark zene 90-es évekbeli hagyományait követi. Itt még nem épül be annyira a metál, és más kísérleti elem. 

Krónika: Jászkunpunk III. – A 2000-es évek


(Jászkunpunkok a 2000-es évek elején)

A 2000-es évek egészen más miliőt hoztak magukkal, de hát ez így van rendjén. A világ felgyorsult és nyitottabb lett. 2006-ban nekünk is könnyebb volt punkolni a környéken, mint 1990-ben lehetett. A hangzás egységesebb lett, a zenekarok elkezdtek jobban hasonlítani egymásra. Kevésbé volt színes a felhozatal, és eluralkodott a profizmus. Hogy ez baj-e? Nézzük meg.

Az Enola Gay-ről már beszéltünk az előző cikkben, és azt ígértem, hogy munkásságuk további részét később fejtjük ki. 

5 of 17
123456789