Bejegyzések tőle: Timúr

Nem egyszerű kritikai mutatvány egy zenekar első anyagáról írni, mikor már írtál az újabbakról. Évek telnek el és a kezdeti hibák vagy egyszerűbb didaktikus megoldások eltűnnek, ugyanakkor a jelen csíráinak hordozói is ezek. Egy próféta a múltból. A 2009-es Totális Káosz még egy igen nyers kivonata a későbbi Idill of Chaosnak. A Rock and roll a mennyből megírásakor szerintem sok Marilyn Mansont hallgattak a fiúk. Ami különösen érdekes, hogy goth és rock and roll címkével van ellátva a „termék”. Később a srácok szétválasztották a két világot, itt azonban még megfér egymás mellett a kettő, amiről nem tudtam eldönteni, hogy a kisváros füstös noir hangulatát árasztja, vagy csak olyan furcsa eklektikai megoldás, ami valahogy nem fér össze.  ▶

Újabb EP-vel jelentkezik a St. Lucifer. Az első megjelenés óta csak úgy ontják az urak a kuntszentmártoni éthoszt. Az újragondolásokról a motivációról és a lemezről így szólnak:
„ A „Pogány” EP-nek egész érdekes története van. Manapság egy zenekar akkor tud előre haladni, legyen szó kicsiről vagy nagyról, ha koncertezik. Na, már most mivel mi ketten vagyunk a St. Luciferben, így ez elég nehezen kivitelezhető, új tagokat pedig nem nagyon találtunk eddig magunk mellé. Aztán így az az ötletem támadt, hogy mi lenne, ha készítenénk egy „Lucifer Akusztik”-ra keresztelt projektet mellyel, a már meglévő dalainkat játszanánk csak akusztikus kivitelben.  ▶

Bár kicsit megcsúsztunk az írással és már írtunk az ide kapcsolódó klippről is, de hallgassuk meg ennek a küzdelmekkel teli sikertörténetnek a csúcsát. A Cojones posztumusz lemeze több meglepetést tartogatott, mint amire számítottam. Tíz tétel szerepel a korongon a megszokott kiváló minőségben és gusztusos csomagolásban. Ahogy hallgattam az anyagot nekem az érett szó jutott eszembe róla. Valahogy ízesebb és intellektuálisabb lett, mint az eddigiek. Több van a dallamos éneklős részekből és ha a fülem nem csal a post-elemek is jobban dominálnak.  ▶

A temető melletti műhelyben továbbra is izzik a munka! Újabb videóanyagot kalapácsoltak össze az urak ezúttal az Ördög fém című dalukhoz. Ha tömören akarnám összefoglalni, azt mondanám, ez valami olyasmi, mint a Slipknot Before I Forget mozgóképének háztáji verziója. Mivel háztáji (azt hiszem most találtam fel a bio-videóklippet) kedvesebb is a szívnek. A dalról így emlékezik a kritikus: „Az Ördög fém egy igazi klasszikus thrash alapvetésként rázza a szobám. A szögelős matekrész kifejezetten megmelengette kritikusi énem. Ezt szépen oldja a dallamos refrén, kidomborítva végre a zenekar hármas hangulati egységekből épülő dalait.  ▶