• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube

Bejegyzések tőle: aRosseb

Portré: Rácz Aladár

Rácz Aladár Jászapátiban született, 1886. február 28-én, tizennégy gyermekes cigányzenész család harmadik gyermekeként. Édesapja a helyi cigányzenekar brácsása volt, és már három és fél éves korában megkezdte tanítani fiát – hallás után, mivel a kottát nem ismerte. Visszaemlékezéseiben úgy fogalmazott, hogy abban az időben a szokásjog szerint megkérdezték a gyerektől, milyen hangszeren szeretne játszani. Az asztalon fekvő cimbalomra esett a választása. Apja megmutatta a hegedűjén, hogyan kell a nótákat játszani, amit aztán a gyerek igyekezett fél óra alatt ledarálni, mert a barátai az utcasarkon fütyültek, hogy menjenek már fürödni. Nyolc-kilenc éves korában felvették apja zenekarába, mondván ott minden nótát megtanulhat. Első koncertjét a jászberényi Lehel kávéházban adta. Tizenhat éves korában felköltözött Budapestre, ahol az EMKE kávéházban zenélt esténként. Ekkor kezdett kinyílni a világ a fiatal zenésznek. Saját szavait idézve: „Az volt akkor számomra a világ közepe. Nekem nagyon tetszettek itt a fényes lámpák. Valami szénféle égett bennük. Én petróleumlámpás kis házba születtem, így hát persze meg voltam illetődve a fénytől, a ragyogástól.” Huszonnégy éves korában felfigyeltek játékára és 1910-ben Párizsba szerződtették. Játszott magyar és francia cigányzenekarban, 36. Rácz Laci zenekarában is, bejárta Franciaországot, Spanyolországot, Skóciát és eljutott Egyiptomba is. Hamar hírnevet szerzett, a kritikusok dicsérték virtuóz játékát, Camille Saint-Saëns a „cimbalom Liszt Ferencének” nevezte. 1914-től a svájci Genfben az „egzotikus” muzsikát kedvelő közönségnek cimbalmozott különböző cigányzenekarokban. A játékának hamar híre ment, és neves zenészek, mint Ernest Ansermet professzor, Jaques-Dalcroze, vagy Igor Sztravinszkij látogatták koncertjeit. Ösztönözték művészetének tökéletesítésére, és a komolyzene irányába terelték érdeklődését. Megtanult klasszikusokat kottáról olvasni, s közben képezte magát, zeneelméletet, – történetet, szociológiát és francia nyelvet is tanult – autodidakta módon. Sztravinszkij beleszeretett a hangszerbe, s hozatott magának egyet Magyarországról, hogy aztán Rácztól leckéket vegyen. Átiratokat készített és komponált is erre a hangszerre, mint pl. a Ragtime.   Svájc zenei életének vezetői Rácz Aladárt hangversenyekre kérték fel, és hamarosan megteremtették annak a lehetőségét, hogy csak a művészetének élhessen. 1926-ban Lausanne-ban adta első önálló cimbalomhangversenyét. Otthagyta a zenekart, s miután egy genfi antikváriumban talált egy láda kottát, csembalódarabokat, megpróbálta cimbalmon eljátszani őket. Kísérletezni kezdett, klasszikusok átiratait készítette cimbalomra. Couperin és Scarlatti műveivel, Bach hegedűszólóival tágította zenei repertoárját. A cigányzenében megszerzett rendkívüli virtuozitásával könnyedén alakította át a barokk műveket is. Eközben saját műveit is lejegyezte. A klasszikus darabok eljátszásához szüksége volt hangszerének tökéletesítésére is, így a cimbalmon újításokat vezetett be, pedált épített rá, s ezen átalakításokkal valódi koncerthangszerré nemesítette a cimbalmot. Tízévnyi kísérletezés után sikerült a legtökéletesebb ütőformát megtalálnia. „ A…

Filmajánló: 8 mérföld (2002)

Nehéz a hip-hop kultúráról egy hozzá nem értőnek írni. Ugyanilyen nehéz az ebben a közegben játszódó filmről véleményt formálni, objektíven bemutatni. Szerencsére a Curtis Hanson fémjelezte 2002-es mozi sokkal többet ad a vastag aranyláncokkal villogó, tuningolt autókban feszengő rapper-milliomosok hamiskás életérzésénél. Remekül összerakott drámával van dolgunk, amit egy szubkultúrával átitatott környezetbe helyeztek. Valahol az Egyesült Államok szennyvízcsatornájában található Detroit, a mocskos iparváros, ahol a nyolc mérföldes út választóvonalként feszül a nyomor és a jólét között. A peremvidék lakókocsiparkjából próbál kitörni Jimmy, azaz Nyúl (Eminem), aki hétvégéken a helyi rap-clubban próbálgatja szárnyait, hét közben egy présüzemben gürcöl. Az élet nem bánik vele kegyesen – mint általában -, a bajok vaskos felhőkben tornyosulnak a feje fölött. Lecsúszott anya, hasonló sorsú baráti kör, csalfa nők, a kishúga iránti felelősség, mind csak növelik a rá nehezedő nyomást. Nincs egyebe, csak a tehetsége és küzdeni akarása. Veszteni való híján pedig marad a végére a teljes kitárulkozás, majd beint mindenkinek. A dramaturgia semmi meglepő csavart nem tartogat, egyszerűen, séma szerint felépített dráma. Gödörből induló hullámvölgy, erőteljes zuhanás után a béka hátsója alatti mélypont, majd a dacos kitartás eredményeképp a felemelkedés ígérete. A nyomorban tengődők röhögnek a saját bajukon, mert sírni már senkinek nincs kedve. Nyers humoruk egymásra is támad, de senkit nem zavar, hisz mindenki érti, adja, és kapja. Eminem színészi játéka felülmúlta a várakozásaimat. Bár nem egy díjnyertes alakítás, de hiteles, és ami a fő: nem ő volt a leggyengébb. A tátott szájú festett szőke (Brittany Murphy) nyafogó bambaságától gyakran felszökött a vérnyomásom. Ellenben a sexbálvány Kim Basinger ezúttal rossz anyaként sem okozott csalódást – sem mint színész, sem mint test. A feketék közt érvényesülni akaró fehér srác esete etnikai problémákat is feszeget, az amcsikra jellemző oda-vissza rasszizmus keretein belül. A vagánykodó dumák, kicsinyességből elfajuló bandaháborúk színfalai közt persze kissé nevetségesnek hat bármi komolyság. Egymás arcába bámuló, szó szerinti szájhősök. A jobb duma számít, semmi más, ez az értékrend alfája és omegája. Ugyanakkor összességében tetszett. A történet jó, a rendezés ügyes, a képi világ illik a hangulathoz. És még a hip-hop is értékelhetőbb, ha egy detroiti parkolóházban művelik a helyi fiatalok, nem pedig nagyanyám szomszédjában bömbölteti a tizenhét éves kölyök – elvégre egy kis falu nem a gettó. Ahogy a fűtől terhes levegőjű clubban művelt szópárbaj is hihetőbb, mint a pesti színházban felpolcolt slam-poetry. Rap-rajongóknak cult-film, de egy kellemes esti szórakozás erejéig bárkinek ajánlom. A 8 mérföld nem rossz darab. Imdb adatlap – Árvai Levente…

4 of 4
1234