• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube

Bejegyzések tőle: aRosseb

Filmajánló: Az óceánjáró zongorista legendája – La leggenda del pianista sul’oceano (1998)

Hosszú ideje nem jártam már így, hogy a megnézendő zenés film befejeztével ülve maradtam, rágyújtottam, és még egy kicsit el kellett mélázzak a látottakon. Mert bizony ezek az olaszok alaposan kitettek magukért. De Giuseppe Tornatore rendező mellett Koltay Lajos operatőrként, Ennio Morricone pedig zenéjével tett hozzá vastagon az összképhez.

Az évszázad első napján egy kisfiút talál Dany Boodmann, fűtő (Bill Nunn) a Victoria óceánjáró báltermében, magához veszi, s a kölyök ott nevelkedik a hajón, anélkül, hogy egyetlen egyszer is a szárazföldre tenné a lábát. 

Testvérvárosaink zenéje: Forlí I.

Szolnok olasz testvérvárosa Forlí, a szívemhez közel álló közép-olaszországi régióban, Emilia-Romagna tartományban foglal helyet, a tengertől nem is oly messze, mondhatni nagyon is közel. Mint a muzikális olaszoktól elvárható volt, igazán gazdag felhozatalra bukkantam. Hiába, dalos nép a talján! Első körben a valamilyen szinten alternatív, undergroundnak nevezhető zenekarokat próbáltam összegyűjteni – már amelyektől bármiféle hanganyagra bukkantam.

A minőség, bátorság, az egyes műfajok esszenciájának kiemelése, továbbvitele persze elég erős differenciát mutat, akár egyetlen zenekar munkásságának végigböngészése esetén is, hisz a digókra jellemző muzikalitás gyakran a legközhelyesebb megoldásokra fókuszál, amit ügyes technikai megoldásokkal tálalnak. 

Filmajánló: Buddy Holly története (1978)

Charles Hardin Holly a rock and roll egyik korai, mára kissé háttérbe szorult őseleme. A szegregáció éveiben fekete zenét játszó fehér fiatalok nem örvendtek nagy népszerűségnek, egyik oldalon sem. A fehér közösségek, különösen az idősebb nemzedékek a „dzsungelzene” ellen emelték fel hangjukat, mondván: megrontja fiaikat. A fekete közösségben szintén negatív visszhangot váltott ki azok után, hogy a Beach Boys egy az egyben lopta Chuck Berry zenéjét, vagy Elvis fekete előadók számaival emelkedett a királyságig. Holly egyfajta határmezsgyét képviselt, mély tisztelettel és a zene őszinte, egyszerű szeretetével. 

Filmajánló: Hírnév – Fame (1980)

Áldott nyolcvanas évek, a megfoghatatlan lázzal, érthetetlen önkifejezéssel és az utcaművészet kiteljesedésével! Összemosódó rasszok, bandaháborúk és bő nyakú pólók, tépőzáras, magas szárú cipők. A mára sztereotípiává kopott formanyelv, az újraértelmezett tinédzserkori lázadás virágkora. Ide lyukadunk ki, ha úgy döntünk: rászánunk két órát a Fame kusza, csapongó történetére.

Igazából az időutazás jellege, a korszakban való körséta többet ér, mint maga a film, mint önálló alkotás – de ez a legtöbb nyolcvanas évekbeli mozival így van. Hisz mi az alapsztori? Egy művészeti szakközép (ingyenes, tehát alsóbb osztályú) egy évfolyamának nagy vonalakban felvázolt élete a felvételitől a záróvizsgáig. 

Kritika: Orbán népe (2015)

A hivatalosnak titulált punk mögött, valahol a kis garázsok és dohszagú próbatermek mélyén létezik egy kevésbé elpuhult, dühös réteg, amolyan maradvány csoport, akik az elődök lábnyomaiba lépve igyekeznek arcon köpni a haszontalan jelent. Amatőr körülmények, zajos felvételek, a megélhetési allűröket nélkülöző szövegek, tömény megfogalmazás. Nagyjából ezekkel a címkékkel lehetne a kis formációkat legpontosabban megbélyegezni – persze ha ez volna a cél. Igyekszem kicsit konkrétabb, átfogóbb képet adni a hallottakról, amennyire a terjedelmi korlátok engedik.

A 2015-ös esztendőben négy hardcore-punk zenekar, két budapesti, egy szombathelyi és egy mezőtúri illetőségű, közös lemezt hozott ki, Orbán népe címmel, amin a jelen Magyarországának álságos valóságát kívánják leleplezni. 

Testvérvárosaink zenéje: Riihimäki

Finnország tízezer tava közt bújik meg Szolnok testvérvárosa, Helsinkitől mindössze 69 kilométerre. Nagyjából 29000 lelket számláló település, s mint a közepes jólétben élő, átlag-finn hétköznapokat számláló városkákat általában, az alig kimondható nevű Riihimäki levegőjét is megcsapta némi rock and roll. Ennek tanúbizonyságaként bukkantam az ismeretlenség homályából felsejlő zenekarokra. Kik is ők, s mit művelnek a fagyos északon szabadidejükben? Lássuk!

Elsőnek hamar túlesnék a wikipedia által ajánlott helyi előadón, Jann Wilde-n. Az Eurovízió erőpróbáján is megmérettetett énekes a popularitás abszolút magabiztosságával vonaglik a színpadon, legközhelyesebb brit-pop slágerekre hajazó nótacsokrát lehelli kitartó közönsége arcába. 

1 of 3
123