• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube

ahol a zene megtalál

Portré: Kalmár Pál

A ’30-as és ’40-es évek egyik leghíresebb dalénekese, az egykoron csak Tangókirályként emlegetett és ünnepelt Kalmár Pál 1900. szeptember 5.-én, Mezőtúron látta meg a napvilágot. Édesapja járásbíró volt Jász-Nagykun-Szolnok megyében, édesanyja pedig a történelmi Czebe család leszármazottja. Iskoláit a Felvidéken, Podolinban, Debrecenben, és Nagyváradon végezte. ifjú korában katonai pályára szánták, az I. világháborúban kadétként harcolt és meg is sebesült. Stefanidesz Károly kolozsvári színigazgató hatására azonban a katonaélet helyett mégis inkább úgy döntött, az éneklést választja. 19 éves volt, amikor jelentkezett a Vígszínház fiatal énekeseket kereső felhívására, ahol hatalmas elismerésben volt része. 

Legújabb képek a Flickr-en

Kritika: Rongyszőnyeg – Fellegajtó (2016)


A martfűi Rongyszőnyeg jó 10 éves múltra tekint vissza. Megbújva, más-más alakot felvéve evezte át magát az időn, hogy aztán 2016-ban végre egy 9 számos nagylemezzel és egy francia turnéval nyisson a világ felé. Egy olyan erős kezdés esetén, mint a Fellegajtó címen megjelent debüt ez teljesen érthető. Közeledő interjúnkból több is kiderül majd a brigádról, addig is, nézzük miből élünk! A Rongyszőnyegben találkozik a költészet mélysége és érzékisége a komornak tűnő ám igen erőteljes népdallal. Az újraértelmezett népdalokat úgy emelik át új hangszerelésbe, hogy csak a motívumok, és az ismerős érzés marad meg, ami minden emberben feltámad, ha népzenét hallgat. 

Premier + kritika: Tikho – Exemnek (2016)

Tikho, a szolnoki szövegláda úgy látszik, nem hazudtolja meg magát, és nem adja fel! Gyártja a trackeket sorban, és csak megy, megy előre az úton, úgy, ahogyan ezt egy korábbi, az oldalon már kielemzett dalában meg is énekelte, ugyanis ő bizony megingathatatlan! Legutóbbi számának megjelenése sajnos elkerülte figyelmemet, de „jobb később, mint soha” alapon gondoltam, vetek rá egy pillantást és írok néhány sort az első benyomásokról, mert ugyebár miért ne?

Nos, rögtön egy általános dologgal kezdeném: Ahogyan észrevettem, a magyar hip-hopban mostanában egyfajta trendnek számít, hogy az előadók nem egyszerre rakják össze egy EP vagy egy teljes nagylemez formájában munkásságuk gyümölcsét, hanem hetes, hónapos (a lustábbak esetében akár éves) eltéréssel, egymás után csepegtetik a trackeket a hallgatóságnak. 

Premier: Calm Spirit – Marcel wawes


Új instrumentális darabbal jelentkezett a Calm Spirit. A szolnoki szellemi műhely dala az mno.hu-n debütált és a jól megszokott üdítő kellemességet szállítja. A gitárral megtámogatott elektromos kéjutazáshoz látványos békességet árasztó klipp szolgál kísérőül. Kár volna bele rondítani, és okoskodó elemzés alá vetni a Marcel wawes-t. Inkább dőljetek hátra a székben egy jó szál cigivel, meg egy gyümölcsös komlóval és élvezzétek a szellem kiáradását!

Calm Spirit facebook

 

A Tisza partján újra nyár lesz

Az Aba- Novák Agóra Kulturális Központ idén is megrendezi hagyományos Tisza – parti Nyár című rendezvénysorozatát. Városunk lakói esténként, három hétvégén át szórakozhatnak a Hild téren.

Július 15-16.
Akikért a zene szól Emlékkoncertet rendezünk július 15-16-án, az égi zenekarba távozott szolnoki zenészek tiszteletére. Nagy örömére szolgál az Aba-Novák Agóra Kulturális Központnak, hogy felkarolhatta a nemes kezdeményezést. Szolnoki és a városból elszármazott zenészek közreműködésével igazi örömzenélést és egyedi formációkat láthat és hallhat a kedves érdeklődő közönség a László Béla és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ társszervezésében. 

Beszámoló: Magas Füves Part Rockfesztivál (Martfű, 2016. 06. 25.)

Péntek este valahogy úgy gondoltam, nem lehet semmi gond abból, ha az ember a barátaival együtt ünnepli a születésnapját, és közben lazán lecsúszik a torkán majdhogynem fél üveg, bivalyerős kentucky bourbon whisky, természetesen kizárólag a jobbik fajtából. Még akkor sem, ha valamikor hajnal három felé tér nyugovóra, és másnap délután egy nagyjából 300 kilométerrel odébb megrendezett rockfesztiválról kell majd tudósítania.

Kissé szétszórt állapotban érkeztem meg Budapestre, ahol egy átmulatott éjszaka és egy kétórás buszút után lóhalálában összeszedtem a fényképezőmet, a kameraállványomat, meg valamennyit a maradék józan eszemből, majd megindultam a kelenföldi vasútállomás felé, ahol a kollégák már vártak rám, hogy végre Martfű felé vegyük az irányt, ahol a lelkes, helyi fiatalok által rendezett I. 

1 of 83
12345