• facebook
  • flickr
  • soundcloud
  • youtube

ahol a zene megtalál

Premier+Kritika: If You See Kaye – Black Flow Unbound (2017)

Alig pár napja annak, hogy hivatalosan megjelent az If You See Kaye első nagylemeze, a Black Flow Unbound. A martfűi szexmetálos srácok már demójukkal is igen magasra tették önmaguk számára a lécet, na de lássuk, a lemezzel sikerült-e ezt a mércét megugrani?

Az anyag kilenc számot tartalmaz, ezek közül a legtöbb átlagosan négy perc hosszú, de akad köztük olyan is, ami simán átlépi a hat perces álomhatárt. Első ránézésre ugyanis aggódtam, a korábbi tapasztalataim alapján ugyanis gyorsabb, Turbonegro-szerűen pörgős tételekre számítottam, azonban az első két szám után nagy megelégedéssel nyugtáztam, hogy habár az anyag kissé lassabb mederben hömpölyög, azért iszonyatosan erős és magával ragadó a sodrása. 

Legújabb képek a Flickr-en

Hirdess a szolnokzene.hu címlapján!

Portré: Darázs Árpád

Darázs Árpád, a kiváló zenepedagógus, karnagy és karmester 1922. július 7-én született Jászberényben. Édesapja Darázs Árpád asztalos, édesanyja Klinkó Julianna. Szülőháza a Korcsolya u. 40. szám alatt állt, illetve áll, mind a mai napig. Gyermek- és diákéveit az Alföldön töltötte. Középiskolai tanulmányait a József Nádor Gimnáziumban (Lehel Vezér Gimnázium) végezte, zenei tehetségére már ekkortájt felfigyeltek. Az elbeszélések szerint például az ifjú Darázs Árpád a tanórák közti szünetekben gyakorta tartott rögtönzött próbát a diáktársaiból általa szervezett, alkalmi kórussal, pusztán önszorgalomból. 

Exkluzív előrejelzés: If You See Kaye – Black Flow Unbound


Új anyaggal jelentkezik a martfűi csoda, az If You See Kaye. A Black Flow Unbound névre keresztelt lemez pár hét múlva jelenik meg. Addig is itt van a lemez negyedik dala, a Churner. Az első lemez óta sokat fejlődött a hangzás. Egységesebb lett az összkép. A dal pedig üt, mint a buszkerék. Van itt ritmustörés. zuhogás, űrszóló és némi Turbonegro, ami mindig szívet melengető. Szóval elég jók az előrejelzések! Tekerd fel harmincasra a volumét, hadd kapják meg a szomszédok is a kulturadagjukat. 

Koncertajánló: MagasFüvesPart II. – 2017.06.23-24.


Másodszor kerül megrendezésre a MagasFüvesParti Rockfesztivál. A tavalyi esetről tudósítottunk és egy rendkívül minimalista interjút is készítettünk Dé-vel az egyik főszervezővel. A buli ezúttal két napos lesz. Június 23. péntek és 24. szombat arról fog szólni, hogy a martfűi és vendégbrigádok letarolják a rónát. Külön öröm, hogy szinte mindenféle gitárbazseva bekerült a szórásba. Lesz itt kérem blues, rock and roll, jazz, hc, metal de még art-punk is. Június 23-án 18:00-kor nyitja a rendezvényt a MICS és majdnem éjfélig megy majd a cuháré. 

Premier+Kritika: St. Lucifer – Isten hozta a paradicsomban


A kunszentmártoni háztáji duó új anyaggal rukkolt elő vasárnap. A St. Lucifer szépen időzítette új anyagát Pünkösd ünnepére. A valószínűleg tervezett szekularizációs támadás felismerés után nézzük a lemezt! Az Isten hozta a paradicsomban számomra nagy meglepetés! Először is sokkal jobban szól, mint az első demó/lemez, másrészt a játékos elemei olyan formabontást vonnak maguk után, amik lekötik a hallójárataimat. A dalok között nagyon rövidek a szünetek, így az egész egyetlen hullámzó gondolatfolyammá áll össze. Egy másodperc nyugtot nem hagy és nagyon helyesen teszi. 

Gondolatébresztő: Epigonizmus és mikrokozmosz

Egy szolnoki zenekar 2011-es demóját hallgatva megállt bennem az ütő. Eredetileg kritikát akartam írni, de olyan gondolatlavinát indított el bennem a zene, hogy nem bírtam megállni, hogy ne csináljak esztétikai értekezést a művek értékelése helyett. Maga a demó a címből sejtethető minőség ellenére nagyon is jól szól, de nagyjából ennyi az erénye az egész anyagnak. 2011-es a lemez, nem 1981-es, mégis olyan érzésem van, mintha az Eddát átszabadították volna egy időkapun keresztül 2011-be és a féregjárat másik oldalán egy újévezredbeli studióba pottyantak volna. 

1 of 95
12345